A Koppenhágai Nyilatkozat az EJEB Egyezményben foglalt jogait visszavágja?
Vajon az EJEB meddig tudja hatáskörét megtartani a hiper-nacionalista politikából eredő kihívásokkal szemben?
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország nem teljesítette az uniós jogból adódó kötelességeit azáltal, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valamely unión kívüli országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtani – közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
Az ügy előzménye, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörését követően, Magyarország új törvényt fogadott el, amely szerint területén tartózkodó vagy a határához érkező és ott nemzetközi védelmet kérő nem uniós állampolgárok előzetes eljárásra kötelesek. A szabályozás megköveteli, hogy a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségre menjenek nemzetközi védelem iránti kérelemre vonatkozó szándéknyilatkozat benyújtására.
Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy e rendelkezések elfogadásával Magyarország nem teljesítette az uniós jog, különösen pedig a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit. Ezért kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett az Európai Unió Bírósága elé.
Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás megfosztja az érintett unión kívüli országok állampolgárait a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától. Az előírt korlátozás nem igazolható azon indokkal, hogy a szabályozás bevezetése a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelem részét képezi.
Noha a tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására vonatkozóan kivételes jelleggel, a fertőző betegségek területükön való terjedésének megfékezésére irányuló szabályokat írhatnak elő, azoknak alkalmasnak kell lenniük e cél biztosítására, és nem lehetnek aránytalanok e célhoz képest – jegyezték meg.
Az uniós bíróság ezek ismeretében megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a területén vagy a határain tartózkodó unión kívüli országok állampolgárai számára a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy egy nem uniós országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, valamint a Magyarország területére való belépésre jogosító utazási okmányt kell szerezniük, nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.
(MTI)
Vajon az EJEB meddig tudja hatáskörét megtartani a hiper-nacionalista politikából eredő kihívásokkal szemben?
Trócsányi szerint a nemzeti szuverenitás védelme a legfőbb célja az alaptörvény hetedik módosításának.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!