Uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió bírósága az uniós joggal összeegyeztethetetlenek találta azokat a feltételeket, amelyeket az Országgyűlés a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének magyarországi gyakorlásához szabott. Varga Judit igazságügyi miniszter elfogadhatatlannak tartja a kettős mércét.
A parlament 2017. április 4-én úgy módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, hogy az elfogadott módosítások túlnyomó része a külföldi felsőoktatási intézmények működését érintette. Az Európai Bizottság szerint a módosított törvény több tekintetben is uniós jogot sért, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon.
Az alapjogi chartát is sérti
Az uniós bíróság megállapította, hogy ha a származási országban folytatott képzési tevékenységre vonatkozó követelményt az unió más tagállamaiban székhellyel rendelkező oktatási intézményekre kell alkalmazni, akkor az indokolatlanul korlátozza letelepedési szabadságot és a szolgáltatások szabad mozgását.
Amennyiben a követelményt a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) tagsággal rendelkező unión kívüli államban letelepedett felsőoktatási intézményekre is alkalmazni kell, a WTO keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) rendelkezéseit is sérti.
Ezenfelül e követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is – mondta ki a bíróság.
Veszélyeztetik az egyetem autonómiáját
Mindezek ismeretében az uniós bíróság ítéletében kimondta: mivel a magyar szabályozás a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységét azon feltételhez köti, hogy az érintett intézmények a székhelyük szerinti államban felsőoktatási képzést nyújtsanak, Magyarország nem teljesítette a GATS alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.
A vitatott intézkedések alkalmasak arra, hogy veszélyeztessék az érintett külföldi felsőoktatási intézmények Magyarország területén folytatott tudományos tevékenységét, és ennélfogva megfosszák az érintett egyetemeket a tudományos kutatásaik végzéséhez és oktatási tevékenységük gyakorlásához szükséges autonóm infrastruktúrától. Az említett intézkedések korlátozzák a tudományos élet szabadságát, ezenfelül az említett jogokba való beavatkozásnak minősülnek – tette hozzá indoklásában a luxembourgi székhelyű EU-bíróság.
Varga Judit: elfogadhatatlan a kettős mérce
Elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél – mondta el Varga Judit igazságügyi miniszter az ítélete után. Mindemellett az Európai Bíróság ítéletét – mint mindig – Magyarország a magyar emberek érdekének megfelelően végre fogja hajtani.
A magyar szabályozás révén biztosítható, hogy az adott intézmény hallgatói valóban olyan végzettséghez jutnak majd, mint amilyen diploma megszerzését várták. A vonatkozó magyar törvény tucatnyi, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, de legtöbbjüknek nem jelentett gondot megfelelni ennek a jogszabálynak – fűzte hozzá.
„A felsőoktatási intézmények megfelelő működése végső soron egy ország oktatási rendszerébe vetett bizalom, a felsőoktatási rendszer jó hírnevének a záloga, az annak eredményeként kiállított oklevél pedig ennek a megtestesítője. Nem postaláda egyetemekre van szükség” – hangsúlyozta a miniszter.
A magyar felsőoktatási törvény 2017 áprilisában elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. A folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.
(MTI)
