Uniós kötelezettségszegési eljárás indul a szuverenitási törvény miatt
Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. A testület a közleménye szerint azután döntött így, hogy alaposan értékelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, decemberben elfogadott törvényt.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:
- az uniós demokratikus értékeket;
- a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát;
- az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget);
- a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket;
- valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.
A kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Ha nem orvosolja az Európai Bizottság kifogásait, a testület úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld. Az eljárás vége per, majd pénzbírság lehet.
Ahogy arról korábban írtunk, a törvény egy többek között jogszabály-módosításokból álló csomag része és leginkább az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalról szól. Ez lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja január végén egy meghallgatáson elárulta, hogy decemberben levelet írtak a kormánynak az aggodalmaikról. Az Európai Bizottság általában a kötelezettségszegési eljárás hivatalos megkezdése előtt hasonló levelet szokott küldeni. Az igazságügyi biztos az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán kijelentette: „kielégítő válasz hiányában a Bizottság nem fog habozni, hogy megtegye a szükséges lépéseket”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás néhány nappal korábban épp arról beszélt: számítani lehet uniós eljárásra a törvény miatt.
A „szuverenitásvédelmet” szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után tűzte ki új céljának a kormány. Civil szervezetek szerint valójában önkényvédelmi törvényről van szó, és a célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. „Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek” – írták a közleményükben.
Forrás: Telex.hu
