Uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás ügyében emelt vádat az ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy évtizeddel ezelőtti uniós támogatások jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos háromszázmillió forintos költségvetési csalás ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011-2012-ben több olyan, nagyrészt uniós forrásokból megvalósuló pályázati felhívást tett közzé, amelyek célja a hátrányos helyzetű térségekben történő gazdaságfejlesztés és munkalehetőség-teremtés támogatása volt.

Az egyik vádlott, egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég képviselője három pályázatot is benyújtott, amelyekkel összesen 324 millió forint támogatást nyert el úgy, hogy társai segítségével több ponton szándékosan és leplezett módon megsértette a kiírási feltételeket.

Így például a ténylegesen budapesti megvalósulási helyszín helyett egy vidékit jelölt meg, és előfordult, hogy a látszat erősítése érdekében egyik társa közreműködésével vidékre utaztatta a munkavállalókat, továbbá olyan alkalmazottakra is elszámolt támogatást, akik nem is dolgoztak a projekteken. Emellett közbeiktatott cégekkel szerződéses láncokat alakítottak ki a vádlottak, annak érdekében, hogy elfedjék a tényleges üzleti kapcsolatokat, illetve a projektek megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések árát indokolatlanul növeljék, hogy így több támogatást igényelhessenek.

A pályázati összegek csalárd elnyerése mellett egyes vádlottak az alvállalkozói láncokban fiktív számlákkal jogosulatlanul csökkentették a fizetendő áfát is. A Fővárosi Főügyészség az ügyben 11 személy ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmények miatt, továbbá indítványozta végrehajtandó, illetve felfüggesztett börtönbüntetések, pénzbüntetések, cégvezetéstől eltiltások és vagyonelkobzások kiszabását.

A támogatásokat vizsgálta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és ajánlással fordult a Legfőbb Ügyészséghez, melynek eredményeként a Fővárosi Főügyészség rendelt el nyomozást az ügyben, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzett el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 10.

Az OLAF éves korrupciós jelentése

megosztása Továbbra is az élmezőnyben van Magyarország, ami az uniós források szabálytalan felhasználását illeti – derült ki az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) éves jelentéséből. A helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki.