Vádalkut kötött a szlovák újságíró-gyilkosság ügyének egyik gyanúsítottja

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. október 18.
Címkék: ,
Rovat:
Vádalkut kötött a tavaly februári szlovákiai újságíró-gyilkosság ügyének egyik gyanúsítottja, A. Zoltán, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő közvetített a nagy belpolitikai viharokat kiváltó bérgyilkosság megrendelésében – jelentette pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az érintett ügyvédjére hivatkozva.

A különleges ügyész és a gyanúsított között létrejött vádalkut még a bíróságnak is jóvá kell hagynia.

Részletek nem ismertek, a vonatkozó jogi szabályozásból azonban tudni lehet, hogy az érintettre legkevesebb 8 és 16 év közötti szabadságvesztés várhat az eredetileg kiszabható 25 év vagy életfogytiglan helyett.

Ján Kuciak fiatal szlovák tényfeltáró újságírót és barátnőjét tavaly február végén gyilkolták meg a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A nyomozás adatai szerint a munkájával összefüggésben megölt újságíró halála közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A hatalmon lévő Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer-SD) kormányának több tagja távozott, Robert Fico miniszterelnöknek is le kellett mondania, s lemondását követően utódja, Peter Pellegrini a kabinet széleskörű átalakítására kényszerült.

A szlovák rendőrség tavaly szeptemberben nyolc személyt vett őrizetbe az ügyben. Később többek ellen is eljárást indítottak. A. Zoltánt és Zs. Alenát azzal gyanúsítják, hogy közvetítettek a gyilkosság megrendelője és végrehajtója között. A gyilkosság elkövetését az egyik további gyanúsított, M. Miroslav már bevallotta. Az ügy további gyanúsítottja Zs. Tamás, akit bűnrészességgel gyanúsítanak a gyilkosság elkövetésében. A gyilkosság megrendelésével szerint a jól ismert, tehetős szlovák nagyvállalkozót, Marián Kocnert gyanúsítják. A vizsgálati fogságban lévő Kocner ellen nagy jelentőségű gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban is eljárás folyik.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A bíróság nem bírálta el a kereseti kérelmeket
2020. június 5.

A bíróság nem bírálta el a kereseti kérelmeket

Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.

Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató
2020. június 5.

Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató

A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le.