Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádalkut kötött a tavaly februári szlovákiai újságíró-gyilkosság ügyének egyik gyanúsítottja, A. Zoltán, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő közvetített a nagy belpolitikai viharokat kiváltó bérgyilkosság megrendelésében – jelentette pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az érintett ügyvédjére hivatkozva.
A különleges ügyész és a gyanúsított között létrejött vádalkut még a bíróságnak is jóvá kell hagynia.
Részletek nem ismertek, a vonatkozó jogi szabályozásból azonban tudni lehet, hogy az érintettre legkevesebb 8 és 16 év közötti szabadságvesztés várhat az eredetileg kiszabható 25 év vagy életfogytiglan helyett.
Ján Kuciak fiatal szlovák tényfeltáró újságírót és barátnőjét tavaly február végén gyilkolták meg a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A nyomozás adatai szerint a munkájával összefüggésben megölt újságíró halála közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A hatalmon lévő Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer-SD) kormányának több tagja távozott, Robert Fico miniszterelnöknek is le kellett mondania, s lemondását követően utódja, Peter Pellegrini a kabinet széleskörű átalakítására kényszerült.
A szlovák rendőrség tavaly szeptemberben nyolc személyt vett őrizetbe az ügyben. Később többek ellen is eljárást indítottak. A. Zoltánt és Zs. Alenát azzal gyanúsítják, hogy közvetítettek a gyilkosság megrendelője és végrehajtója között. A gyilkosság elkövetését az egyik további gyanúsított, M. Miroslav már bevallotta. Az ügy további gyanúsítottja Zs. Tamás, akit bűnrészességgel gyanúsítanak a gyilkosság elkövetésében. A gyilkosság megrendelésével szerint a jól ismert, tehetős szlovák nagyvállalkozót, Marián Kocnert gyanúsítják. A vizsgálati fogságban lévő Kocner ellen nagy jelentőségű gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban is eljárás folyik.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
