Vádat emeltek a Teréz körúti robbantás ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Teréz körúti robbantás ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség élet elleni és közbiztonság elleni bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.


Keresztes Imre főügyész közleménye szerint az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntettével, valamint terrorcselekmény előkészületének bűntettével vádolják.

A vádirat lényege szerint tavaly szeptember 24-én este a vádlott a főváros VI. kerületében, a Teréz körúton robbanószerkezetet – és a rombolóhatás fokozása érdekében nagy mennyiségű szöget – tartalmazó táskát tett le a földre. Kivárta, míg a szokásos útvonalat bejáró egyenruhás rendőrök a táska közvetlen közelébe érnek, és a robbanószerkezetet a járőrpár megölésének szándékával, távirányítással működésbe hozta. A férfi célja az volt, hogy miután megölte a sértetteket, elvegye lőfegyvereiket.

A robbanás ereje alkalmas volt arra, hogy a járőröket megölje, más, a közelben tartózkodó emberek pedig akár életveszélyesen megsérüljenek. 

[htmlbox BDT]

 

A két rendőr súlyos, életveszélyes, egy harmadik sértett pedig nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – emlékeztettek.

A vádlott később a Belügyminisztériumnak (BM) elküldött e-mailben leírta a robbanószerkezet összetételét, elkészítésének lépéseit, és jelezte, hogy hamarosan konkrét követelésekkel áll elő. Azt tervezte, hogy a BM-et egymillió euró összegű készpénz kifizetésére kényszerítse azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem teljesítik követélését, akkor újabb robbantásokat követ el.

Végül azonban – 2016. október 19-én – a TEK munkatársai elfogta a férfit.

Az ügyészség szerint a vádlottnak módjában állt volna folytatni, amit eltervezett, mivel a birtokában lévő robbanóanyagok és gyújtószerkezetek felhasználásával olyan szerkezet elkészítésére volt képes, amely több ember életének kioltására alkalmas.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.