Vádat emeltek hét ember ellen, akik közel 3 milliárd forint adót csaltak el


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fejér Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt vádat emelt egy férfival és hat társával szemben, akik a központi költségvetésnek 2,9 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.

A Fejér Vármegyei Főügyészség keddi közleménye szerint a gyanúsított által irányított bűnszervezeti rendszerben a munkavállalókat az elkövetéshez felhasznált gazdasági társaságokba bejelentették, a legális működés látszatának fenntartása érdekében az adóhatóság felé a be- és kijelentésükre vonatkozó adatlapokat megküldték.

A munkavállalókat a megrendelő társaságok részére kiközvetítették, azonban annak ellenére, hogy a megrendelő társaságok a kölcsönzési díjat teljes körűen kifizették, az adó- és járulékbevallási, illetve befizetési kötelezettségnek csak részben tettek eleget.

A gyanúsított, miután a bűntársaival a költségvetést károsító tevékenységgel felhagyott, azt újabb gazdasági társaságba átjelentve, a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség elhallgatásával folytatta tovább a tevékenységét, majd a „dobott” társaságok nevében benyújtott adó- és járulékbevallások önellenőrzésére adott utasítást.

Az önellenőrzésben utólagosan a valós munkavállalói létszám alapján a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség feltüntetésére került sor, azonban az önellenőrzési bevallás benyújtásával egyidejűleg a korábban eltitkolt adó- és járulék befizetése nem történt meg.

Az ekkorra már jelentős adóhátralékkal rendelkező társaság ellen az adóhatóság kezdeményezésére felszámolási eljárás indult, így az adóhiányt sem lehetett behajtani – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.