Vádat emeltek hét ember ellen, akik közel 3 milliárd forint adót csaltak el


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fejér Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt vádat emelt egy férfival és hat társával szemben, akik a központi költségvetésnek 2,9 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.

A Fejér Vármegyei Főügyészség keddi közleménye szerint a gyanúsított által irányított bűnszervezeti rendszerben a munkavállalókat az elkövetéshez felhasznált gazdasági társaságokba bejelentették, a legális működés látszatának fenntartása érdekében az adóhatóság felé a be- és kijelentésükre vonatkozó adatlapokat megküldték.

A munkavállalókat a megrendelő társaságok részére kiközvetítették, azonban annak ellenére, hogy a megrendelő társaságok a kölcsönzési díjat teljes körűen kifizették, az adó- és járulékbevallási, illetve befizetési kötelezettségnek csak részben tettek eleget.

A gyanúsított, miután a bűntársaival a költségvetést károsító tevékenységgel felhagyott, azt újabb gazdasági társaságba átjelentve, a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség elhallgatásával folytatta tovább a tevékenységét, majd a „dobott” társaságok nevében benyújtott adó- és járulékbevallások önellenőrzésére adott utasítást.

Az önellenőrzésben utólagosan a valós munkavállalói létszám alapján a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség feltüntetésére került sor, azonban az önellenőrzési bevallás benyújtásával egyidejűleg a korábban eltitkolt adó- és járulék befizetése nem történt meg.

Az ekkorra már jelentős adóhátralékkal rendelkező társaság ellen az adóhatóság kezdeményezésére felszámolási eljárás indult, így az adóhiányt sem lehetett behajtani – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.