Vádat emeltek Szegedi Csanád ellen költségvetési csalás miatt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vádirat szerint a volt jobbikos politikus részben önállóan, részben az akkreditált parlamenti asszisztenseivel több mint 155 millió forint vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlament költségvetésének.
Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti képviselő és hét társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszéken.
A vádemelésről csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t a főügyészség vezetője, ám Keresztes Imre nem nevezte meg a képviselőt. Utalt ugyanakkor az ügyben kiadott korábbi közleményére, amelyben Sz. Cs. monogrammal jelölték a volt parlamenti képviselőt.
Keresztes Imre csütörtöki tájékoztatásában emlékeztetett: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult nyomozás az Európai Parlament volt képviselője ellen, aki 2012 júliusában történő kiválásáig a Jobbik tagjaként politizált, majd függetlenként töltötte tovább mandátumát.
A vádirat szerint a képviselő 2009 és 2014 között a mandátuma gyakorlása során utazási költségtérítés jogosulatlan megszerzésével, parlamenti asszisztenseivel – részben fiktív – foglalkoztatási jogviszony létesítésével, a Brüsszelben fogadott látogatócsoportok – több esetben valótlan – költségei után járó támogatással összefüggésben, és kiadványok gyártására kötött – tényleges teljesítés nélküli vagy túlárazott – szolgáltatói szerződések révén, a támogatási összegek jelentős részének eltulajdonítása érdekében járt el.
A volt képviselő részben önállóan, részben az akkreditált parlamenti asszisztenseivel – és az érintett gazdasági társaságok ügyvezetőinek segítségével – az Európai Parlament (EP) illetékes szerveit tévedésbe ejtette, amivel több mint 155 millió forint vagyoni hátrányt okozott az EP költségvetésének.
A volt képviselő tagadja a bűncselekmények elkövetését, míg egyik társa részben beismerő vallomást tett.
A vádlottak által elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a volt képviselő esetében a bűncselekmények halmazata folytán a büntetés kiszabásakor irányadó középmérték tíz év.
(MTI)
