Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tiltott toborzás miatt vádat emeltek a korábban az – egyetlen állam által sem elismert – úgynevezett Donyecki Népköztársaság hadseregében harcoló paksi férfi ellen. Az ügyészség fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt.
Döntéséről a Tolna Megyei Főügyészség szerdán tájékoztatta az MTI-t.
Magyar Pál megyei főügyész felidézte: a vádlott 2015 szeptemberében utazott az ukrajnai Donyeckbe azért, hogy a reguláris ukrán haderők ellen harcoljon a donyecki szakadárok oldalán. A magyar állampolgár önként belépett a Donyecki Népköztársaság hadseregébe, ahol katonai kiképzés után a frontvonalon teljesített fegyveres szolgálatot, és ezért kitüntetésben is részesítették – írta.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Hozzátette: a büntető törvénykönyv a háborús bűncselekmények között, a tiltott toborzás egyik elkövetési formájaként büntetni rendeli azt a magyar állampolgárt, aki szövetséges fegyveres erőn kívüli idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ott kiképzésen vesz részt. A főügyész kitért arra, hogy a 2014. április 7-én kikiáltott köztársaságnak nincs sem önálló állami szuverenitása, sem nemzetközi jogalanyisága, ezért a hadserege ilyen idegen fegyveres szervezetnek minősül.
A vádlottat 2017. szeptember 21-én ferihegyi repülőtérre érkezésekor vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba helyezték.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
