Vádemelés a feletteseit zsaroló férfival szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közalkalmazottként dolgozó férfi 2016 tavaszán egy szakmai megbeszélésen vett részt. A közintézmény vezetője a helyettesei jelenlétében felhívta a vádlottat arra, hogy a munkaköréből adódó feladatait a szakmai előírásoknak megfelelően lássa el ellenkező esetben kilátásba helyezte a vádlott munkaviszonyának megszüntetését. A vádlott a fentiek miatt rávette vádlott-társát és egy ismeretlen személyt arra, hogy az intézmény vezetőjétől és két helyettesétől súlyos fenyegetéssel pénzt szerezzenek.


A férfi ismeretlen társa 2016 májusában az egyik igazgatóhelyettest a lakása előtt fenyegette meg, és 16.000.000,- forintot követelt tőle. A vádlott társa másnap telefonon zsarolta meg a sértettet és felszólította az előző nap követelt összeg átadására.

[multibox]

A zsarolást követően az intézmény egyik vezetője rendőrségi feljelentést tett, amelyről az elkövetők tudomást szereztek és mindhárom sértettnek azonos tartalmú zsaroló levelet küldtek, amelyben már 50.000.000,- forint átadását követelték a sértettektől. A követelést és a fenyegetést telefonon is megismételték, sürgetve a pénz átadását, amire azonban nem került sor, mert a rendőrség röviddel az eset után a elfogta a közalkalmazottként dolgozó férfit. A nyomozás alapján a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség két személy ellen súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon

A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő vádlott és szabadlábon védekező társa ellen három rendbeli súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. A vádiratban mindkét vádlottal szemben börtönben letöltendő szabadságvesztés  és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta.

A tényállás alapján a vádlottakkal szemben ugyan zsarolás kísérlete miatt emeltek vádat, azonban a Büntető Törvénykönyv (továbbiakban: Btk.) 10. § (2) bekezdése szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a vádlottak bűnszövetségben követték el a zsarolás kísérletét, ezért a Btk. 367. § (2) bekezdés a) pontja alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.

(ugyeszseg.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.