Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyolcszázmilliós adócsalás miatt javasolnak vádemelést egy budapesti könyvelőiroda vezetőjével és tizennégy társával szemben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.
Barnáné Horváth Melinda, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense közölte, a gyanú szerint egy budapesti nő könyvelőirodája jutalék ellenében fiktív számlákat kínált gazdasági társaságoknak. A könyvelőirodában a hamis iratokat a megrendelők igényének megfelelő tartalommal töltötték ki, így feltüntettek többek között számítástechnikai, nyomdai és egyéb szolgáltatást, illetve nyomdai papíralapanyag értékesítést is. A számlázó cégek bankszámláján a hamis bizonylatok ellenértéke megjelent, de azt készpénzben felvették, majd a jutalék levonása után visszaadták a megrendelőknek.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A fiktív számlákat befogadó cégek csaknem 800 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek. Az elkövetők által okozott kár megtérülésére a pénzügyi nyomozók 700 millió forint értékben foglaltak le gépjárműveket, ingatlanokat, készpénzt és gépeket.
A könyvelőiroda vezetőjével szemben bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt javasolnak vádemelést.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
