Vadsztrájk esetén is jár légi kártérítés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A légitársaságok akkor is kötelesek kártérítést fizetni utasaiknak, ha a repülőjárat törlését vagy jelentős késését egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult „vadsztrájk” okozza – mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság.


Az ügy előzménye, hogy a TUIfly német légitársaság 2016 szeptemberében váratlanul átszervezési terveket jelentett be, és erre reagálva a személyzet több tagja betegállományba vonult. Emiatt járatokat kellett törölni, és a közlekedő járatok közül több is legalább háromórás késéssel ért célba, a vállalat azonban megtagadta az  utasok kártalanítását arra hivatkozva, hogy a történtek a vonatkozó uniós rendelet értelmében „rendkívüli körülményeknek” minősülnek.

Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az átszervezések miatti „vadsztrájkok” nem számítanak olyan „rendkívüli körülménynek”, amelyek lehetővé tennék, hogy a légitársaság mentesüljön a kártérítési kötelezettségek alól.

A bírói testület emlékeztetett rá, hogy az uniós rendelet értelmében akkor minősülhet valami „rendkívüli körülménynek”, ha nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe, és kívül esik a vezetőség tényleges befolyásán. Rámutattak: esetről esetre kell értékelni, hogy teljesül-e a fent említett két feltétel, márpedig itt egyik sem teljesült.

[htmlbox karteritesi_jog]

 

Egyrészt „az ilyen intézkedéseket kísérő szociális következményekből eredő kockázatok a cég rendes tevékenységi körébe tartoznak”, másrészt ez a „vadsztrájk nem olyan körülmény, amely a TUIfly tényleges befolyásán kívül esik” – hangsúlyozták.

A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU bírósága elé. Utóbbi azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.