Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A légitársaságok akkor is kötelesek kártérítést fizetni utasaiknak, ha a repülőjárat törlését vagy jelentős késését egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult „vadsztrájk” okozza – mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság.
Az ügy előzménye, hogy a TUIfly német légitársaság 2016 szeptemberében váratlanul átszervezési terveket jelentett be, és erre reagálva a személyzet több tagja betegállományba vonult. Emiatt járatokat kellett törölni, és a közlekedő járatok közül több is legalább háromórás késéssel ért célba, a vállalat azonban megtagadta az utasok kártalanítását arra hivatkozva, hogy a történtek a vonatkozó uniós rendelet értelmében „rendkívüli körülményeknek” minősülnek.
Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az átszervezések miatti „vadsztrájkok” nem számítanak olyan „rendkívüli körülménynek”, amelyek lehetővé tennék, hogy a légitársaság mentesüljön a kártérítési kötelezettségek alól.
A bírói testület emlékeztetett rá, hogy az uniós rendelet értelmében akkor minősülhet valami „rendkívüli körülménynek”, ha nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe, és kívül esik a vezetőség tényleges befolyásán. Rámutattak: esetről esetre kell értékelni, hogy teljesül-e a fent említett két feltétel, márpedig itt egyik sem teljesült.
[htmlbox karteritesi_jog]
Egyrészt „az ilyen intézkedéseket kísérő szociális következményekből eredő kockázatok a cég rendes tevékenységi körébe tartoznak”, másrészt ez a „vadsztrájk nem olyan körülmény, amely a TUIfly tényleges befolyásán kívül esik” – hangsúlyozták.
A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU bírósága elé. Utóbbi azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.
(MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!