Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Perrel szüntetne meg egy vallási egyesületet a Somogy Megyei Főügyészség, a közösség volt vezetője időközben elrejtőzött a hatóságok elől – közölte a főügyészség.
Azt írták: az egy Kaposvár környéki községbe bejegyzett szervezet eredetileg egyházként jött létre, de valódi célja egy piaci alapon működő idősotthon fenntartása volt. Miután az egyházakról szóló törvény 2012. évi hatálybalépésével vallási tevékenységet végző egyesületté alakult át, és kiemelt állami normatív támogatásokat nem kapott, sem a szervezetet, sem az általa fenntartott intézményt nem működtette tovább.
A szervezet ennek ellenére a mai napig vallási egyesületként szerepel a civil szervezetek nyilvántartásában, székhelyén azonban nem lelhető fel, képviselőjének megbízatása lejárt – tették hozzá.
Az ügyészség kiemelte, hogy a Kaposvári Törvényszékhez benyújtott kereseti kérelemben a vallási egyesület megszűnésének megállapításán és a nyilvántartásból törlésén túl kényszer-végelszámolási eljárásra tett indítványt. Jelezte: a vallási közösség vagyona – a hitelezői igények kielégítése után – az állam tulajdonába kerül, és közcélú tevékenységre kell fordítani.
Az ügyészség kitért arra is, hogy a közösség gazdálkodása átláthatatlan volt, több mint kétszázmillió forint állami normatív támogatás felhasználását nem lehetett nyomon követni. Az egyesület volt vezetője ellen számvitel rendje megsértésének bűntette miatt eljárás indult, és mivel a férfi elrejtőzött a hatóságok elől, körözik.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!