Változások a kötelmi jogban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Polgári Törvénykönyv módosítása az önálló zálogjog újraszabályozására is tekintettel enyhíti az ún. fidúcia-tilalmat.
Csökken a fidúcia-tilalom
Az új Polgári Törvénykönyv módosítása az önálló zálogjog újraszabályozására is tekintettel enyhíti az ún. fidúcia-tilalmat. Ez a tilalom a jövőben kizárólag a fogyasztói ügyletekre, valamint a fogyasztók egymás között kötött, de fogyasztói szerződésnek nem minősülő ügyleteire terjedne ki. A vállalkozások egymás közötti viszonyrendszerében ugyanakkor sem gazdasági, sem pedig jogpolitikai szempontból nem tartja indokoltnak a javaslat a semmisségi szankció fenntartását. Így az a kikötés lesz semmis, amelyben a fogyasztó a vele szembeni követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. A semmisségi szankció tehát már nemcsak a fogyasztót terhelő pénzkövetelést, hanem bármilyen más jellegű követelést biztosító fiduciárius ügyletre is kiterjed. Ez a semmisségi ok részleges érvénytelenséget eredményez.
Nem feltétlenül szűnnek meg szerződésátruházással a szerződés biztosítékai
A javaslat értelmében szerződésátruházás következtében csak akkor szűnik meg a szerződés biztosítéka, ha az átruházott pozícióval járó kötelezettséget biztosít, és a biztosíték nyújtója a szerződésátruházáshoz nem járul hozzá. Korábban főszabályként a szerződésátruházással megszűntek a szerződés biztosítékai.
Változó értékpapír szabályok
A javaslat biztosítani hivatott a Ptk. és az ágazati jogszabályok összhangját, különös tekintettel a tőkepiaci törvényre (Tpt.). Mivel a fogalmak összhangjának biztosítása a gazdasági élet kiszámítható működése és a jogbiztonság szempontjából alapvető követelmény, ezért a Ptk.-nak az értékpapírra vonatkozó alapvetéseit a szabályozási területre speciálisan irányadó Tpt. rendelkezéseihez igazítják. Ahol pedig a Tpt. részletes szabályokat rögzít, mint például a dematerializált értékpapírok előállítása, átalakítása, vagy átruházása esetében, ott a szabályozás kikerül a Ptk.-ból.
A Tpt. hatálya a sorozatban kibocsátott értékpapírokra terjed ki, dematerializált értékpapírt pedig kizárólag sorozatban lehet előállítani. A Ptk.-ban ezért elsősorban az okirati formában, egyedileg kibocsátott (bemutatóra vagy névre szóló) értékpapírokra vonatkozó szabályozás kerül rögzítésre, annak alapvető szabályokkal történő meghatározása mellett, hogy dematerializált formában is előállítható értékpapír, amelyre más ágazati jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
Mindezek alapján a tervezet lényegesen egyszerűsíti az értékpapír fogalmát („olyan papír alapú okirat vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszesség (dematerializált értékpapír), amely a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet”). Egységesíti továbbá az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályokat.
