Atlatszo.hu: Magyarország tavaly az Európai Ügyészség 80 nyomozásában volt érintett
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését – olvasható az atlatszo,hu-n.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Uniós irányelvet illeszt a magyar jogrendszerbe a kormány törvényjavaslata.
„A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről” címmel terjesztett be 194 paragrafusból álló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-án fogadta el a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvet (KJK-irányelv). Ez két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének demokratizmusát és átláthatóságát. Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit – olvasható a törvényjavaslat általános indokolásában.
Változásfigyeltetés |
---|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
A törvényjavaslat az irányelv magyar jogba történő átültetését szolgálja.
A közös jogkezelés részletes szabályait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) XII. fejezete [85-92/P. §] határozza meg. Az Szjt. alapján közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelő szervezetek feladata, hogy az általuk képviselt jogosultak műveinek vagy teljesítményeinek felhasználását engedélyezzék, a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit meghatározzák, figyelemmel kísérjék a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, a jogdíjakat beszedjék, felosszák vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadják, továbbá, hogy fellépjenek a szerzői vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben – emlékeztet az általános indoklás.
A KJK-irányelv átültetése érdekében szükségessé vált a közös jogkezelésre vonatkozó jelenleg hatályos szabályok felülvizsgálata, és az irányelv előírásainak való megfeleltetése. A jelenleg hatályos szabályokhoz képest több olyan koncepcionális változást is tartalmaz a javaslat, amelyek bizonyos kérdésekben átalakítják a jelenlegi közös jogkezelési szabályozási rendszert. Így lényeges változást jelent, hogy a javaslat alapján már nem minden esetben elvárás a közös jogkezelő szervezetekkel szemben a reprezentativitás
A többletkövetelménynek megfelelő, reprezentatív tagsággal, illetve megbízói körrel rendelkező szervezeteket a közös jogkezelő szervezeteken belüli speciális kategóriaként nevesíti a javaslat (reprezentatív közös jogkezelő szervezetek). A közös jogkezelés hatékonysága, valamint az ilyen tevékenység feletti megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében a javaslatban meghatározott körben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezhető a közös jogkezelés.
Szintén változást jelent a javaslatban követett azon szabályozási elv, amely alapján már nem minden esetben lesz szükséges konstitutív hatályú nyilvántartásba vétel a közös jogkezelési tevékenység végzéséhez. A javaslat az ilyen típusú előzetes engedélyezési rendszert – az általuk végzett közös jogkezelési tevékenység kiemelkedő társadalmi jelentőségére tekintettel – a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre korlátozza.
A fenti szabályozási elveket követve, a közös jogkezelés a javaslat alapján nem minden esetben történne kiterjesztett hatállyal, ilyen joghatás kizárólag a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységhez kapcsolódhat.
A javaslat alapján a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb közös jogkezelő szervezetek egy egyszerű bejelentés megtételét követően, külön engedély nélkül is végezhetik tevékenységüket. Az ilyen közös jogkezelés azonban nem lehet kiterjesztett hatályú, kizárólag a jogkezelésre megbízást adó jogosultak vonatkozásában történhet.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
---|
|
A javaslat részletesen szabályozza többek között a közös jogkezelési tevékenység jogalapjára, a közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, működésére, gazdálkodására, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat, amelyek nagy része a KJK-irányelv átültetésének célját szolgálja.
A KJK-irányelv alapján új szervezeti típusként jelennek meg a javaslatban az úgynevezett független jogkezelő szervezetek. E szervezetek a közös jogkezelő szervezetektől eltérően a jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, továbbá a tevékenységükkel összefüggő, saját vállalkozási tevékenységet is végezhetnek, amely például a közvetített felhasználási engedélyek után befolyó jogdíjak után járó jutalék formájában jelentkezhet. A független jogkezelő szervezetek tevékenysége ugyan a javaslat alapján nem minősül közös jogkezelésnek, egyes, a közös jogkezelő szervezetekre irányadó előírások e szervezetekre is vonatkoznak.
A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat az általános előírásokon túlmenően különleges követelményeket állapít meg az olyan belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetekre nézve, amelyek a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására egynél több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adhatnak – olvasható az általános indokolásban.
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését – olvasható az atlatszo,hu-n.
Először születtek uniós szintű szabályok a nemi alapú erőszak megelőzésére és az áldozatoknak, különösen a nőknek és a családon belüli erőszak áldozatainak a védelmére.
A képviselők jóváhagyták a platform-munkavállaló jogainak megerősítését célzó új szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!