Változik a bűnügyi együttműködés szabályozása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány javaslatot nyújtott be az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról. A javaslat célja, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tegyék az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést érintő eljárásokat. Bevezetnék az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását, a kiterjesztett hatályú vagyonelkobzást és módosítanák a közösség elleni uszítás törvényi tényállását is.

A törvény általános indoklása szerint a törvénymódosítással Magyarország az európai uniós kötelezettségeinek tesz eleget azáltal, hogy a büntetőügyekben történő együttműködés területén a kapcsolódó uniós jogi aktusok alapján megalkotja, illetve pontosítja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülve a tagállamok közötti együttműködést megerősítik és gördülékenyebbé teszik. Ennek eredményeképpen az alábbi törvények módosítása indokolt:

• a) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.),
• b) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a
• továbbiakban: Nbjt.),
• c) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.),
• d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.),
• e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
• CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.), és
• f) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
• elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.).

Figyelemmel kellett lenni továbbá az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban (a továbbiakban: 2002/584/IB kerethatározat) foglaltakra, és az 1994. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett, Párizsban, 1957. december 13 án aláírt európai kiadatási egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) második kiegészítő jegyzőkönyvének (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) egyes rendelkezéseire is.

1. A módosítással a Javaslat biztosítani kívánja a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést. Az irányelv átültetési határideje 2016. november 27-én jár le, a tagállamok tehát eddig az időpontig kötelesek megfelelni az abban foglalt rendelkezéseknek.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

2. A Javaslat figyelembe veszi az Európai Bizottság által 2014 első félévében közzétett előzetes jelentéseiben foglaltakat is, amelyekben a Bizottság azt vizsgálta, hogy egyes kerethatározatok tagállami végrehajtása mennyiben megfelelő, és erre vonatkozóan bizonyos észrevételeket fogalmazott meg a tagállamok számára. A Bizottság a jelentésekben az alábbi kerethatározatok tagállami végrehajtását vizsgálta:

• a) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározat,
• b) a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat,
• c) a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározat,
• d) a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározat,
• e) a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározat.

3. Végül, a módosítással a Javaslat reagálni kíván azon – a gyakorlati szakemberek és jogalkalmazók  részéről felmerült – igényekre, amelyek arra irányulnak, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tegyék az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést érintő eljárásokat. Ennek keretében nemcsak az EUtv., hanem az Nbjt., a Be. és a Btk. érintett rendelkezéseinek felülvizsgálata, módosítása történik meg.

Különösen fontos kiemelni, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok indokolttá tették az erre vonatkozó rendelkezések átfogó felülvizsgálatát. A gyakorlati alkalmazást segítő módosítások, az Európai Bizottság megjegyzéseire figyelemmel indokolt átalakítások, egyes uniós jogi aktusok átültetésének kötelezettsége, valamint az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának bevezetése az EUtv. I. Fejezetének oly mértékű átalakítását eredményezték, hogy indokolt volt e fejezet teljes körű újraszabályozása.

Az új rendelkezések közül is kiemelést érdemel az enyhébb kényszerintézkedés (a letartóztatás helyett elrendelhető ideiglenes kiadatási, illetve átadási házi őrizet és ideiglenes kiadatási, illetve átadási lakhelyelhagyási tilalom) alkalmazásának bevezetése, amely érinti mind az európai, mind a nemzetközi elfogatóparancs intézményét. A kiadatás, illetve átadás eredményességének biztosítása érdekében az enyhébb kényszerintézkedések során kötelező lesz a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelése.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat
Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet. Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos További részletek, megjelenés >>

A módosítással sor került a szabadságvesztés büntetés és a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvételének és az európai elfogatóparancs végrehajtásának összehangolására is. Ezzel a Javaslat biztosítja, hogy a magyar állampolgárokkal szemben büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott európai elfogatóparancs megtagadása ne eredményezze a büntetőigény érvényesítésének ellehetetlenülését.

A Btk. módosítása vonatkozásában figyelmet érdemel a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának módosítása.

A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat előírja a tagállamok számára, hogy hozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kerethatározat rendelkezéseinek 2010. november 28-ig megfeleljenek. A magyar jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálatakor az Európai Bizottság úgy látta, hogy a magyar büntető törvényi szabályozás nem megfelelő, tekintettel arra, hogy

• a) a közösség elleni uszítás bűncselekménye (Btk. 332. §) a „gyűlöletre uszítás” magatartást tartalmazza ugyan, azonban a joggyakorlat által kialakított értelmezés alapján valójában az erőszakra uszítást rendeli csak büntetni, míg a kerethatározat 1. cikk (1) bekezdés a) pontja a „nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás” cselekményét rendeli büntetni, illetve
• b) a Btk. 332. §-a a „csoport” elleni uszítás, míg a kerethatározat 1. cikk (1) bekezdés a) pontja a „csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben” megfogalmazást használja.

Annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje a nem megfelelő átültetés miatti kötelezettségszegési eljárást, a közösség elleni uszítás tényállásának az Európai Bizottság észrevételeire reflektáló módosítását is tartalmazza az előterjesztés.

A Btk. módosítással összefüggésben ki kell emelni az úgynevezett „kiterjesztett hatályú vagyonelkobzást” is, amely alapvetően két esetkört foglal magában: egyrészt azokat, amelyek jelenleg is a Btk. részét képezik, és amelyeket a hatályos törvény 74. § (1) bekezdésének b) és c) pontja foglal magában. Eszerint a bűnszervezetben való részvétel, a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett vagyon vagyonelkobzását el kell rendelni. Másrészt viszont újdonságot jelent a 75/A. § (2) bekezdése. A Btk. ilyen irányú módosítása a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében vált szükségessé.

A kiterjesztett hatályú elkobzás 2014/42/EU irányelvben meghatározott funkciója a bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében az, hogy az elkövető bűnösségének megállapítása esetén a konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos vagyon mellett meghatározott feltételek esetén az elkövető további vagyona is elkobozható legyen.

---