Varga Judit: ködösek a jogállamisági kritériumok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hiszünk a jogállamiságban, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az európai uniós jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában egy jogi abszurditás – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Le Point című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában.

A tárcavezető szerint az a probléma a jogállamisági mechanizmussal, hogy a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva.

A jogállamiság alapelvek laza összefűzéséből kialakult fogalom, amelyre nem lehet szankciós mechanizmust építeni – hangsúlyozta.

Varga Judit szerint az Európai Unió vezetői megszegték szavukat, felrúgták a júliusi megállapodást, és mégis megpróbálták ködös jogállamisági kritériumokhoz kötni az uniós forrásokat. A miniszter szerint a magyar és a lengyel vétó válasz volt az adott szó megszegésére.

„Mi becsületesen jártunk el” – mondta. „A kártyáink végig az asztalon voltak. Ezért gondolom azt, hogy becsületesség kérdése, hogy valaki tartja-e magát az eredeti egyezséghez” – tette hozzá.

Szerinte „méltatlan alkudozással” nem lehet megoldani a patthelyzetet, hanem új megállapodást kell kötni, és a vétó volt az első lépés ebbe az irányba.

Az uniós források esetleges megvonásával kapcsolatban Varga Judit megjegyezte: „sem elveink, sem szuverenitásunk nem eladó”. Kiemelte: az uniós helyreállítási csomag nem ajándék, segély vagy adomány, hanem hitel, amelyet vissza kell fizetni. Rámutatott: Magyarország szükség esetén a piacról is fel tud venni hitelt, „ennek ellenére kész az európai szolidaritás jegyében európai adósságközösséget vállalni”.

A tárcavezető a „Stop Soros” törvénycsomagról beszélve kiemelte, hogy „az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól”.

„A 2015-ös migrációs hullám kezdete óta brüsszeli és európai vezetők, politikusok, különböző szervezetek és a nemzetközi liberális média folyamatosan azt kérik számon a magyar kormányon, hogy miért nem fogad be illegális migránsokat, és miért akarja megvédeni a saját és Európa határait” – mondta.

„Jogállamisági kérdésnek tekintik azt, hogy Magyarországon ne lehessen vizsgálni azt, hogy a nemzetközi finanszírozású civilszervezetek mögött kinek az érdekei állnak, és jogállamisági kérdéssé vált az illegális migráció feltétel nélküli támogatása is” – kifogásolta.

„Magyarország elkötelezett a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság mellett” – húzta alá az igazságügyi miniszter. „Több mint ezer éve védjük Európa határát, az európai kultúrát és értékeket. Most sem teszünk másként” – fűzte hozzá.

(MTI)