Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Tíz év után véget ért a budapesti e-jegyrendszerper: a nemzetközi választottbíróság döntése nyomán 5 950 000 eurót fizet a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) a német Scheidt & Bachmann cég, amiért olyan szerződésszegést követett el, amely miatt a BKK jogszerűen mondta fel a 2014-ben aláírt vállalkozási szerződést. Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön a Facebook-oldalán úgy reagált, hogy a nemzetközi választottbíróság hosszú évekig tartó eljárása során világosan kiderült: túlnyomórészt a korábbi BKK-t terheli a kudarc felelőssége.
A BKK azt közölte, hogy a perben tárgyalt ügy szálai 2014 októberéig nyúlnak vissza, ekkor kötött a közlekedési vállalat akkori vezetése vállalkozási szerződést a budapesti elektronikus jegyrendszer komplex kivitelezésére, amely a tervezéstől a kiépítésen át az üzemeltetésig valamennyi tevékenységet magában foglalta.
Az úgynevezett AFC Projekt megvalósításához a BKK az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió euró összegű hitelét vette igénybe – tették hozzá.
Felidézték, hogy a vállalkozási szerződés rendelkezései alapján a projektet hét külön fázisra osztottan kellett megvalósítani; 2018. november 21-ig a szerződésben előírt hét helyett csupán négy projektfázis valósult meg, ebből az időrendben utolsó ráadásul jelentősen csökkentett műszaki tartalommal, illetve ebben a formában működésképtelen rendszert eredményezve. A szerződéses biztosítéki rendszer részét képező bankgaranciák a projekt elhúzódása miatt lejártak, és azokat a német cég többszöri felszólítás ellenére sem hosszabbította meg, ezért a BKK 2018. november 21-én egyoldalúan felmondta a szerződést.
A bírósági tárgyalás az írásbeli szakaszt követően 2023. október 16. és 21. között Budapesten zajlott le, majd a választottbíróság ismertette a felekkel a bíróság előzetes jogvéleményét 2024. január végén.
A jogvéleményben a választottbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a BKK a szerződést jogszerűen mondta fel – és így jogosult a kifizetett előlegek és a meghiúsulási kötbér összegére -, a projektben megvalósult késedelmeket és a műszaki tartalom többszöri, jelentős mértékű változtatását túlnyomórészt a BKK tevékenysége okozta – írták.
Ennek megfelelően a választottbíróság a BKK kártérítési igényeit csak részlegesen tartotta megítélhetőnek, ugyanakkor a Scheidt & Bachmann követelései közül is több elemet részlegesen megítélendőnek talált.
Úgy folytatták, hogy a választottbíróság álláspontja azon alapult, hogy az eredeti szerződés nem védte kellően a BKK érdekeit, a későbbi módosítások pedig kifejezetten gyengítették a BKK pozícióját, azért nem volt lehetséges – bár erre a perben rendelkezésre álló minden eszközt a BKK felhasznált – a meghiúsult projektre fordított összes fővárosi kiadást, több mint 10 milliárd forintot visszaszerezni.
A végleges döntést március 5-én kézbesítették a feleknek, a Scheidt & Bachmann a kézbesítéstől számított öt munkanapon belül köteles átutalni a csaknem 6 millió eurót a BKK számlájára.
Megjegyezték, hogy a választottbírósági eljárás eredményeként sikerült a korábbi vezetés által kifizetett összeget részlegesen visszaszerezni, így a budapestiek veszteségét mérsékelni. Ez az összeg a fővárosi közösségi közlekedés céljaira használható fel.
Karácsony Gergely erre reagálva azt írta a Facebook-oldalán, hogy ekkora kárt – több mint 7,5 milliárd forint veszteséget – egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek, és csak azért nem többet, mert többéves jogi munkával visszaszereztek Budapestnek több mint 2 milliárd forintot, amit a budapesti közlekedés fejlesztésére fordítanak.
„Most már papírjuk is van róla, hogy több volt ez, mint bűn. A nemzetközi választottbíróság hosszú évekig tartó eljárása során világosan kiderült: túlnyomórészt a korábbi BKK-t terheli a kudarc felelőssége. Egyrészt olyan céget bíztak meg a munkával, amely, bár kiváló kapukat vagy automatákat tud gyártani, de ilyen komplex rendszer teljes kiépítésében nem rendelkezett gyakorlattal. Másrészt a korábbi BKK-t terheli annak a mulasztásnak a felelőssége is, hogy nem rendelkeztek kellő szakmai képességgel egy ilyen összetett feladat megrendelői feladatainak ellátására, a projekt lebonyolítására” – fogalmazott Karácsony Gergely.
Hangsúlyozta, hogy ez az alkalmatlanság sok milliárd forinttal rövidítette meg Budapestet, és megmaradt utána mementónak egy soha nem használt beléptetőkapu a Deák téren. Hozzátette, a per lezárultával már végre lebonthatják azt is, miként a BKK is továbblépett az „alkalmatlanság és felelőtlenség korából” a fejlesztések korába: a BudapestGo-val már „átrángattuk” a közösségi közlekedést a 21. századba, a 100E járaton és az 1-es metró már működő úgynevezett pay&go fizetési rendszer pedig jó alapot teremt arra, hogy alapos előkészületek után valóban megvalósítsák az elektronikus jegyrendszert.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
