Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagysikerű könyvbemutatót és versenyjogi konferenciát tartott a Wolters Kluwer és a CHSH Dezső és Társai Ügyvéd Iroda.
Április 11-én mutatta be a Wolters Kluwer legújabb, Versenyjogi kártérítési perek – kézikönyv a joggyakorlat számára című könyvét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. A könyv témája a versenyjogi jogsértések esetén érvényesíthető magánjogi igények – azon belül is elsősorban a kártérítési igény – jogintézményének bemutatása, a téma legfontosabb aspektusainak gyakorlatias feldolgozásával. A kötet útmutatóul szeretne szolgálni a szélesebb jogalkalmazó szakmai közönség (bírák, ügyvédek, egyéb szakértők, illetve maguk a peres felek) számára. Ezt a gyakorlati jelleget külföldi szerzők írásai is erősítik, és ezáltal olyan jogrendszerek gyakorlatával is megismerkedhet az olvasó, ahol ezen igények érvényesítése már elterjedtebb.
A félnapos versenyjogi konferenciával összekötött eseményen több mint 70 hazai és külföldi szakértő vett részt. A rendezvény társszervezője a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda volt, amelynek vezető partnere, dr. Polauf Tamás nem csak a könyv főszerkesztője, de az esemény házigazdája is volt.
Fotók: Érczi László
A Wolters Kluwer köszöntője után dr. Polauf Tamás is köszöntötte a résztvevőket, majd röviden összefoglalta a könyv születésének történetét és aktualitását, hangsúlyozva a CHSH ilyen bonyolult és összetett perekben szerzett több éves tapasztalatát, melyet e könyv formájában tudtak átadni a közönségnek. Ezután dr. Fejes Gábor, a Magyar Versenyjogi Egyesület alelnöke és dr. Szilágyi Pál egyetemi docens, a PPKE JÁK Versenyjogi Kutatóközpontjának igazgatója méltatták a könyvet.
Ezután egy érdekes és pörgős kerekasztal-beszélgetés következett a magánjogi jogérvényesítés magyarországi kilátásairól, melynek résztvevői voltak dr. Csöndes Mónika PhD, egyetemi adjunktus, kúriai főtanácsadó és dr. Gelencsér Dániel a PPKE ÁJK óraadója, szintén kúriai főtanácsadó, valamint dr. Fenyőházi András és dr. Kocsis Márton ügyvédek (a perjogi és a versenyjogi szakterület szakmai vezetői, egyben a kötet szerkesztőbizottságának tagjai), a CHSH részéről. A kerekasztal-beszélgetés érintette – a teljesség igénye nélkül – a versenyjogi kártérítési perek során alkalmazható vélelmek kérdését, a követő és önálló keresetek közötti különbségeket és összefüggéseket, különös figyelemmel az anyavállalati felelősség kérdésére, illetve kiemelt figyelmet fordított a bizonyítással kapcsolatos nehézségekre, aminek jelentősége az új polgári perrendtartás hatályba lépésével csak növekedett.
Dr. Tóth András, a GVH elnökhelyettese, a KRE ÁJK tanszékvezetője a Gazdasági Versenyhivatal szerepéről beszélt a magánjogi jogérvényesítés kapcsán. Előadásában az elnökhelyettes kiemelte, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a versenyjogi kártérítési pereknek negatív hatása lehet az Európai Bizottsághoz beadott engedékenységi kérelmek számára, és ehhez mérten a GVH is konzervatív álláspontot kíván majd elfoglalni a bizonyítékok feltárása kapcsán – vagyis szűken fogja értelmezni ama dokumentumok körét, amelyekbe a saját aktájából a peres felek számára betekintést enged.
Simone Kohnz Berlinből, a E.CA Economics munkatársa rövid összefoglalót tartott a kárszámítás közgazdasági alapkérdéseiről a versenyjogi kártérítési perekben. Előadása lényegében földolgozta a könyvbe írott fejezetét, nagyon érdekes bepillantást engedve a versenyjogi kártérítési perek alapkérdésébe, a kárszámítás ökonometriai levezetésébe. Az ilyen perek kulcskérdése lesz a kár kiszámítása, ehhez pedig az ilyen perekben megfelelő tapasztalattal rendelkező közgazdasági szakértőre, és finomhangolt közgazdasági modellek alkalmazására lesz szükség.
Ezután egy újabb, immár nemzetközi kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt, melyet dr. Osztovits András kúriai bíró moderált és melynek témája a magánjogi jogérvényesítés külföldi példái volt. A beszélgetésben részt vett Wieke van Eekhout, a Van Doorne Ügyvédi Iroda részéről Amsterdamból, Jason Woodland, a Peters&Peters partnere Londonból és Bernhard Kofler-Senoner, a CHSH bécsi, versenyjogra szakosodott partnere. A panelbeszélgetés során a külföldi kollégák érintették a csoportos perlés lehetőségeit, az elévülési idő kérdését nemzetközi ügyekben, valamint az anyavállalati felelősség és a bizonyíték-feltárás kérdéseit. A nemzetközi panelt élénk akadémiai vita követte.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!