Versenyjog – könyvben és konferencián


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagysikerű könyvbemutatót és versenyjogi konferenciát tartott a Wolters Kluwer és a CHSH Dezső és Társai Ügyvéd Iroda.


Április 11-én mutatta be a Wolters Kluwer legújabb, Versenyjogi kártérítési perek – kézikönyv a joggyakorlat számára című könyvét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. A könyv témája a versenyjogi jogsértések esetén érvényesíthető magánjogi igények – azon belül is elsősorban a kártérítési igény – jogintézményének bemutatása, a téma legfontosabb aspektusainak gyakorlatias feldolgozásával. A kötet útmutatóul szeretne szolgálni a szélesebb jogalkalmazó szakmai közönség (bírák, ügyvédek, egyéb szakértők, illetve maguk a peres felek) számára. Ezt a gyakorlati jelleget külföldi szerzők írásai is erősítik, és ezáltal olyan jogrendszerek gyakorlatával is megismerkedhet az olvasó, ahol ezen igények érvényesítése már elterjedtebb.

A félnapos versenyjogi konferenciával összekötött eseményen több mint 70 hazai és külföldi szakértő vett részt. A rendezvény társszervezője a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda volt, amelynek vezető partnere, dr. Polauf Tamás nem csak a könyv főszerkesztője, de az esemény házigazdája is volt.

Fotók: Érczi László

A Wolters Kluwer köszöntője után dr. Polauf Tamás is köszöntötte a résztvevőket, majd röviden összefoglalta a könyv születésének történetét és aktualitását, hangsúlyozva a CHSH ilyen bonyolult és összetett perekben szerzett több éves tapasztalatát, melyet e könyv formájában tudtak átadni a közönségnek. Ezután dr. Fejes Gábor, a Magyar Versenyjogi Egyesület alelnöke és dr. Szilágyi Pál egyetemi docens, a PPKE JÁK Versenyjogi Kutatóközpontjának igazgatója méltatták a könyvet.

Ezután egy érdekes és pörgős kerekasztal-beszélgetés következett a magánjogi jogérvényesítés magyarországi kilátásairól, melynek résztvevői voltak dr. Csöndes Mónika PhD, egyetemi adjunktus, kúriai főtanácsadó és dr. Gelencsér Dániel a PPKE ÁJK óraadója, szintén kúriai főtanácsadó, valamint dr. Fenyőházi András és dr. Kocsis Márton ügyvédek (a perjogi és a versenyjogi szakterület szakmai vezetői, egyben a kötet szerkesztőbizottságának tagjai), a CHSH részéről. A kerekasztal-beszélgetés érintette – a teljesség igénye nélkül – a versenyjogi kártérítési perek során alkalmazható vélelmek kérdését, a követő és önálló keresetek közötti különbségeket és összefüggéseket, különös figyelemmel az anyavállalati felelősség kérdésére, illetve kiemelt figyelmet fordított a bizonyítással kapcsolatos nehézségekre, aminek jelentősége az új polgári perrendtartás hatályba lépésével csak növekedett.

Dr. Tóth András, a GVH elnökhelyettese, a KRE ÁJK tanszékvezetője a Gazdasági Versenyhivatal szerepéről beszélt a magánjogi jogérvényesítés kapcsán. Előadásában az elnökhelyettes kiemelte, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a versenyjogi kártérítési pereknek negatív hatása lehet az Európai Bizottsághoz beadott engedékenységi kérelmek számára, és ehhez mérten a GVH is konzervatív álláspontot kíván majd elfoglalni a bizonyítékok feltárása kapcsán – vagyis szűken fogja értelmezni ama dokumentumok körét, amelyekbe a saját aktájából a peres felek számára betekintést enged.

Simone Kohnz Berlinből, a E.CA Economics munkatársa rövid összefoglalót tartott a kárszámítás közgazdasági alapkérdéseiről a versenyjogi kártérítési perekben. Előadása lényegében földolgozta a könyvbe írott fejezetét, nagyon érdekes bepillantást engedve a versenyjogi kártérítési perek alapkérdésébe, a kárszámítás ökonometriai levezetésébe. Az ilyen perek kulcskérdése lesz a kár kiszámítása, ehhez pedig az ilyen perekben megfelelő tapasztalattal rendelkező közgazdasági szakértőre, és finomhangolt közgazdasági modellek alkalmazására lesz szükség.

Ezután egy újabb, immár nemzetközi kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt, melyet dr. Osztovits András kúriai bíró moderált és melynek témája a magánjogi jogérvényesítés külföldi példái volt. A beszélgetésben részt vett Wieke van Eekhout, a Van Doorne Ügyvédi Iroda részéről Amsterdamból, Jason Woodland, a Peters&Peters partnere Londonból és Bernhard Kofler-Senoner, a CHSH bécsi, versenyjogra szakosodott partnere. A panelbeszélgetés során a külföldi kollégák érintették a csoportos perlés lehetőségeit, az elévülési idő kérdését nemzetközi ügyekben, valamint az anyavállalati felelősség és a bizonyíték-feltárás kérdéseit. A nemzetközi panelt élénk akadémiai vita követte.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.