Vesztegetési ügyben döntött a Kúria

Ha a jegyző az általa tett előterjesztésben – elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét – a képviselő-testület bizottságát félrevezeti és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.

Az alapügy

A törvényszék az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, míg a II. rendű terheltet hivatali vesztegetés bűntettében. Az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a bűnösség körében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, azt csak egyebekben változtatta meg.
A jogerős ítélet ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
Az I. rendű és a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem bizonyult alaposnak.
A felülvizsgálati indítvány szerint az I. rendű terhelt kötelességszegést nem követett el, ezért a cselekményét tévesen minősítették. Az helyesen a Btk. 294. § (1) és (2) bekezdése alapján (vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett) hivatali vesztegetés bűntettének minősül. Védőjének indítványa szerint a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítása ugyancsak törvénysértő a hivatali vesztegetés bűntettének minősített esetében, mert a terhére rótt cselekmény csupán az (1) bekezdésben meghatározott alapeset megállapítására lehet alkalmas. Mindkét védő állította továbbá, hogy a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetés kiszabására került sor.

A Kúria döntése
A bűncselekmények minősítését a Kúria törvényesnek találta, s az alábbiakat fejtette ki:
A II. rendű terhelt cége egy rendezvénycsarnok építésébe kezdett. A II. rendű terhelt az önkormányzati támogatás elnyerése érdekében megállapodott a polgármesterrel abban, hogy amennyiben az önkormányzat állami forráshoz jut, az önkormányzat támogatja a beruházását. Az I. rendű terhelt, mint az önkormányzat jegyzője vállalta, hogy jegyzői minőségében törekedni fog a megállapodásnak megfelelő döntés meghozatalának a biztosítására. Támogató közreműködéséért a II. rendű terhelt anyagi előnyként egy gépkocsit ígért az I. rendű terheltnek.
A vesztegetés a II. rendű terhelt részéről már a jogtalan előny ígéretével, míg az I. rendű terhelt részéről a jogtalan előny ígéretének az elfogadásával formálisan befejezetté vált.
A II. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy a támogatás elnyeréséhez a bizottság támogatására, majd pedig a képviselő-testület döntésére van szükség.
A város önkormányzata kormányhatározat alapján, meg nem határozott önkormányzati feladatainak a támogatására 450 millió forint állami támogatást kapott. Erről az I. rendű terhelt tájékoztatta a II. rendű terheltet, majd egyeztették, hogy mi kerüljön a támogatási szerződésbe, amelyet az önkormányzat a II. rendű terhelt cégével köt. Az I. rendű terhelt a hivatali helyzetével már ekkor visszaélt, mert arra illetéktelen személyt tájékoztatott és arra illetéktelen személlyel egyeztetett.
Ezután az I. rendű terhelt előterjesztést készített arról hogy a képviselő-testület vissza nem térítendő támogatásként 180 millió forinttal támogatja a rendezvénycsarnok építését. Az I. rendű terhelt a képviselő-testület bizottságának ülésén – ismét a hivatali helyzetével visszaélve – az ülés hiányos előkészítésével a tagokat a saját szóbeli tájékoztatására szorította, és félrevezette. Elhallgatta az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét. Valótlanul azt a tájékoztatást adta, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására. Az ülésen azonos valótlan tartalommal felszólalt a jelen lévő polgármester is. A bizottság ez után az előterjesztést elfogadta.
A bizottság ülését követően, ugyanazon a napon az önkormányzat képviselő-testülete is ülést tartott és határozott a támogatásról. A képviselők sem kaptak a támogatás nyújtásáról, a támogatás feltételeiről írásbeli előterjesztését. Őket a polgármester tájékoztatta a bizottsági ülésen elhangzottakkal azonos tartalommal. A képviselő-testület ülésén jelen lévő I. rendű terhelt e napirend tárgyalásán nem szólalt fel. A képviselő-testület a rendezvénycsarnok megvalósításához 180 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a II. rendű terhelt cégét.
A II. rendű terhelt utóbb fiktív adásvételi szerződéssel ingyenesen az I. rendű terheltre ruházta egy másik cégének tulajdonát képező gépkocsit, amit a részre át is adtak.
A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ez a rendelkezés olyan általános és külön konkretizálást nem igénylő jogszabályi kötelesség, amelynek érvényesülését a jog feltétlen védelmére rendelt jegyzőnek maradéktalanul biztosítania kell. Ha e kötelességének tudatosan nem tesz eleget, akkor megszegi a legalapvetőbb hivatali kötelességét.
A jegyző törvényben meghatározott jelzési kötelessége kettős: egyfelől köteles jelezni a más által elkövetett jogszabálysértést, másfelől maga is köteles a jogszabályok megtartására, amire elsődlegesen az Alaptörvény kötelezi. Esküvel kötelezi el magát a jogszabályok megtartására és megtartatására.
Ha az aktív vesztegetőtől a jogtalan előny ígéretét elfogadó jegyző az általa tett előterjesztésben elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét, valamint a szabad felhasználásának a lehetőségét, félrevezeti a képviselő-testület bizottságát és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.
A Kúria ezért a támadott ítéletet mindkét terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Súlyos fegyházbüntetés az éhen halt kislány szüleinek
2019. február 20.

Jogerősen tizennyolc és tizenöt év fegyházra ítélték a 2016 májusában éhen halt másfél éves gyöngyösi kislány szüleit, miután a Debreceni Ítélőtábla szerdán helybenhagyta az első fokon eljáró Egri Törvényszék ítéletét.