Vesztegetési ügyben döntött a Kúria

Ha a jegyző az általa tett előterjesztésben – elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét – a képviselő-testület bizottságát félrevezeti és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.

Az alapügy

A törvényszék az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, míg a II. rendű terheltet hivatali vesztegetés bűntettében. Az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a bűnösség körében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, azt csak egyebekben változtatta meg.
A jogerős ítélet ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
Az I. rendű és a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem bizonyult alaposnak.
A felülvizsgálati indítvány szerint az I. rendű terhelt kötelességszegést nem követett el, ezért a cselekményét tévesen minősítették. Az helyesen a Btk. 294. § (1) és (2) bekezdése alapján (vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett) hivatali vesztegetés bűntettének minősül. Védőjének indítványa szerint a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítása ugyancsak törvénysértő a hivatali vesztegetés bűntettének minősített esetében, mert a terhére rótt cselekmény csupán az (1) bekezdésben meghatározott alapeset megállapítására lehet alkalmas. Mindkét védő állította továbbá, hogy a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetés kiszabására került sor.

A Kúria döntése
A bűncselekmények minősítését a Kúria törvényesnek találta, s az alábbiakat fejtette ki:
A II. rendű terhelt cége egy rendezvénycsarnok építésébe kezdett. A II. rendű terhelt az önkormányzati támogatás elnyerése érdekében megállapodott a polgármesterrel abban, hogy amennyiben az önkormányzat állami forráshoz jut, az önkormányzat támogatja a beruházását. Az I. rendű terhelt, mint az önkormányzat jegyzője vállalta, hogy jegyzői minőségében törekedni fog a megállapodásnak megfelelő döntés meghozatalának a biztosítására. Támogató közreműködéséért a II. rendű terhelt anyagi előnyként egy gépkocsit ígért az I. rendű terheltnek.
A vesztegetés a II. rendű terhelt részéről már a jogtalan előny ígéretével, míg az I. rendű terhelt részéről a jogtalan előny ígéretének az elfogadásával formálisan befejezetté vált.
A II. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy a támogatás elnyeréséhez a bizottság támogatására, majd pedig a képviselő-testület döntésére van szükség.
A város önkormányzata kormányhatározat alapján, meg nem határozott önkormányzati feladatainak a támogatására 450 millió forint állami támogatást kapott. Erről az I. rendű terhelt tájékoztatta a II. rendű terheltet, majd egyeztették, hogy mi kerüljön a támogatási szerződésbe, amelyet az önkormányzat a II. rendű terhelt cégével köt. Az I. rendű terhelt a hivatali helyzetével már ekkor visszaélt, mert arra illetéktelen személyt tájékoztatott és arra illetéktelen személlyel egyeztetett.
Ezután az I. rendű terhelt előterjesztést készített arról hogy a képviselő-testület vissza nem térítendő támogatásként 180 millió forinttal támogatja a rendezvénycsarnok építését. Az I. rendű terhelt a képviselő-testület bizottságának ülésén – ismét a hivatali helyzetével visszaélve – az ülés hiányos előkészítésével a tagokat a saját szóbeli tájékoztatására szorította, és félrevezette. Elhallgatta az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét. Valótlanul azt a tájékoztatást adta, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására. Az ülésen azonos valótlan tartalommal felszólalt a jelen lévő polgármester is. A bizottság ez után az előterjesztést elfogadta.
A bizottság ülését követően, ugyanazon a napon az önkormányzat képviselő-testülete is ülést tartott és határozott a támogatásról. A képviselők sem kaptak a támogatás nyújtásáról, a támogatás feltételeiről írásbeli előterjesztését. Őket a polgármester tájékoztatta a bizottsági ülésen elhangzottakkal azonos tartalommal. A képviselő-testület ülésén jelen lévő I. rendű terhelt e napirend tárgyalásán nem szólalt fel. A képviselő-testület a rendezvénycsarnok megvalósításához 180 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a II. rendű terhelt cégét.
A II. rendű terhelt utóbb fiktív adásvételi szerződéssel ingyenesen az I. rendű terheltre ruházta egy másik cégének tulajdonát képező gépkocsit, amit a részre át is adtak.
A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ez a rendelkezés olyan általános és külön konkretizálást nem igénylő jogszabályi kötelesség, amelynek érvényesülését a jog feltétlen védelmére rendelt jegyzőnek maradéktalanul biztosítania kell. Ha e kötelességének tudatosan nem tesz eleget, akkor megszegi a legalapvetőbb hivatali kötelességét.
A jegyző törvényben meghatározott jelzési kötelessége kettős: egyfelől köteles jelezni a más által elkövetett jogszabálysértést, másfelől maga is köteles a jogszabályok megtartására, amire elsődlegesen az Alaptörvény kötelezi. Esküvel kötelezi el magát a jogszabályok megtartására és megtartatására.
Ha az aktív vesztegetőtől a jogtalan előny ígéretét elfogadó jegyző az általa tett előterjesztésben elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét, valamint a szabad felhasználásának a lehetőségét, félrevezeti a képviselő-testület bizottságát és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.
A Kúria ezért a támadott ítéletet mindkét terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.

Csecsemőgyilkosságért ítéltek el egy házaspárt és lányukat
2019. április 16.

Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt egy házaspár 25, illetve 20 éves fegyházbüntetését hagyta jóvá kedden a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla. Lányuk kétéves börtönbüntetését helyben hagyta az ítélőtábla, de esetében az ítélet végrehajtásának felfüggesztését háromról öt évre emelte - közölte a táblabíróság szóvivője.

Az EU hatékonyabb védelmet biztosít az uniós jog megsértését bejelentőknek
2019. április 16.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a szabályozást, amely a jövőben nagyobb védelmet biztosít a munkavégzés során tapasztalt, az európai uniós szabályozást sértő törvénytelenségeket vagy kárt okozó cselekményeket bejelentők számára - közölte az uniós parlament kedden.