Viking Sigyn: nem mondott le tárgyalás jogáról a hajóskapitány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról szerdán a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya, aki a vád szerint felelős a Hableány sétahajó tavaly májusi tragédiájáért, a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi balesetért.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság előkészítő ülésén Jurij C. nem kívánt vallomást tenni, azt mondta, erre egyelőre nem készült fel.

A vád szerinti bűncselekmények miatt – a halmazati szabályokra figyelemmel – 2 évtől 11 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje 9 év börtönre az ukrán kapitányt és 9 évre tiltsa el a vízi járművezetéstől, ha az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, erről azonban a kapitány nem mondott le.

Az előkészítő ülést a koronavírus-fertőzés veszélye miatti óvintézkedésként a hallgatóság és a sajtó munkatársai kivetítőn keresztül, külön teremből figyelhették.

Az ülés kezdetén a bíró ismertette: a koreai túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit szabályszerűen értesítették, de ők azt jelezték, hogy a koronavírus-fertőzés veszélye miatt nem kívánnak részt venni az előkészítő ülésen. Emiatt a bíróság a koreai tolmácsot is lemondta a szerdai napra. Az előkészítő ülésen a dél-koreai sajtó sem volt jelen.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség tavaly novemberben emelt vádat a májusi dunai hajóbaleset ügyében a szállodahajó ukrán kapitánya ellen a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt.

Az előkészítő ülésen a kapitány védője azt mondta, hogy szerinte a nyomozást nem folytatták le teljeskörűen, ezért több tucatnyi, a baleset idején a Viking Sygn fedélzetén tartózkodó tanú meghallgatását indítványozta. Köztük olyan tanú meghallgatását is, aki álláspontja szerint igazolni tudja, hogy a kapitány igenis utasítást adott a mentésre, ami ellentmond annak, hogy elmulasztotta volna a segítségnyújtást a vízbe kerülteknek. Emellett számos bizonyítási indítványt terjesztett elő, a többi között szakértők meghallgatását.

Azt mondta: ami történt, az a magyar folyami hajózás legsúlyosabb balesete, és akár elmarasztaló, akár felmentő ítéletet hoz a bíróság, a kapitánynak azzal a teherrel kell leélnie az életét, hogy jelen volt a történteknél.

Május 29-én a Viking Sigyn szállodahajó Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak, amely elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast a mai napig eltűntként tartanak nyilván.

Az ügyész által az előkészítő ülésen ismertetett vád szerint a 65 éves ukrán kapitány a szállodahajóval a Duna bal partján található, V. kerületi, Akadémia nevű hajóállomásról indult el északnak, a Margit híd irányába. Az úti célja Passau volt. A hajót zuhogó esőben, éjszakai látási viszonyok között, a Duna két partján üzemelő közvilágítás mellett, sűrű vízi forgalomban vezette, de szabad szemmel több mint egy kilométer távolságra el lehetett látni.

A Dunán ekkor azonos irányban haladt a Hableány nevű, kisebb személyhajó, amelyen utasként harminchárom dél-koreai állampolgár tartózkodott.

A kisebb hajó a Parlament előtt balról megelőzte a szállodahajót, majd előtte haladt és így elsőbbségi helyzetbe került a Margit híd alatti áthajózásnál. A nagy hajót vezető vádlott ennek ellenére gyorsítani kezdett. Ekkor körülbelül öt percig szabad szemmel és a hajó radarberendezésének képernyőjén, valamint a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány helyzete, iránya és sebessége. Az is észlelhető volt a vádlott számára, hogy ha változatlan sebességgel és irányban vezeti a hajóját, akkor a két hajó összeütközik – ismertette az ügyész.

Hozzátette: a kapitány azonban nem figyelt kellőképpen, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, így mindezt nem észlelte, nem tartotta meg a biztonságos távolságot, továbbá nem adta le az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést.

Az ügyészség szerint a vádlott magatartása miatt ütközött neki a szállodahajó a Margit híd alatt a Hableány hátsó részének, beforgatta maga elé, rövid ideig maga előtt tolta, majd lenyomta a víz alá. A Hableány körülbelül 30 másodperc alatt teljesen víz alá merült, elsüllyedt, a rajta tartózkodó harmincöt ember a vízbe került.

A vádiratban az áll: az ukrán férfi 1975 óta hajózik a Duna egész szakaszán, 1989 óta van hajóskapitányi képesítése. 2000 óta egy svájci székhelyű hajózási társaság alkalmazásában áll mint hajóskapitány; érvényes rádió- és radarkezelői képesítése is van, évente többször megtette a Budapest-Nürnberg útvonalat, a Duna budapesti szakaszát is pontosan ismerte.

A baleset következtében harmincöten közvetlen életveszélybe kerültek, de az ügyészség szerint a vádlott nem tett eleget az adott helyzetben tőle elvárható segítségnyújtási kötelezettségének, pedig a megfelelő képzéseken és gyakorlatokon részt vett, áprilisban és májusban több mentési gyakorlatot is vezetett.

A bíróságon az egyik dél-koreai sértett jogi képviselője jelezte, hogy a baleset első évfordulójára a dél-koreai áldozatok hozzátartozói várhatóan Budapestre utaznak egy megemlékezésre, ezért kérte, hogy a tárgyalás időpontját ennek megfelelően tűzzék ki.

A bíróság az ügyben az első tárgyalást április 30-ára tűzte ki, majd a következőt május 28-ára, az évforduló előtti napra.

(MTI)