Visszaszorulóban a kalózkodás

Napi

2020. január 31. Jogászvilág

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen csökkent a jogtalan letöltések száma Magyarországon, 12 százalékkal kevesebb tartalmat töltenek le illegálisan – közölte a a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke.

Folyamatosan csökkent Magyarországon a kalózkodó, jogtalan letöltések száma az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának felmérései szerint. Az SZTNH elnöke arról is tájékoztatott, hogy Magyarországon 2017-ben és 2018-ban egyaránt mintegy 12 százalékkal lett kevesebb jogellenes letöltés.
A kimutatás szerint a magyar internetezők havonta átlagosan 12 alkalommal jogellenesen használnak fel védett online tartalmat. Legtöbbször tévéműsorokhoz (sportközvetítések, sorozatok) férnek hozzá ilyen módon a felhasználók, havonta majdnem 8-szor. Ezen a területen a vizsgált időszakban 2,8 százalékkal emelkedett az online jogsértések aránya, a filmek és a zene esetében viszont sokkal nagyobb mértékben 30-30 százalékkal esett vissza a kalózkodás mértéke.

Európában a kalóztartalmakhoz való hozzáférés 15 százalékkal csökkent, ezen belül pedig a legjelentősebb csökkenés a zenék esetében történt (32 százalék). A tévéműsoroknál ez az arány jóval kisebb, csupán 8 százalék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala online szerzői jogi jogsértésekről szóló új jelentése szerint. A tanulmány a 2017 januárja és 2018 szeptembere közötti időszakban 28 tagállamból gyűjtött adatok alapján készült.

A jelentés szerint a kalózkodás tagállamonként eltérő mértékben ugyan, de továbbra is jelentős problémát jelent Európa-szerte. Az egyes országok között nagy a szórás: míg egy átlagos lettországi internethasználó havonta csaknem 26 alkalommal vett igénybe kalóztartalmakat, addig ez a szám Finnországban mindössze 4. A tanulmány szerint a tagállamok közötti eltéréseket főként az egy főre jutó jövedelem szintje, az egyenlőtlenségek mértéke, az adott nemzeti piac jellemzői, a törvényes kínálat köre és elérhetősége okozza.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

2017. február 22.

Mekkora kárt okoz a kalózkodás?

A szellemi tulajdonjogokkal védett termékek hamisítása, az azokkal kapcsolatos kalózkodás nemzetközi és hazai szinten is komoly károkat okoz, amelyek számszerűsítése nem könnyű. A jogosultak egymástól elszigetelt küzdelmet folytatnak a hamisítók ellen, amely azonban igazi eredményekre nem vezet.Az OECD és az EUIPO (Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala)számára készült, 2015-ös adatokat feldolgozó friss tanulmányból látszik, hogy a hamisítás elleni nemzetközi küzdelem az elmúlt csaknem tíz évben inkább vesztésre áll, csak egyes szűk szegmensekben számolhatunk be látható eredményekről. A kutatás eredményeinek értelmezésében és a magyarországi helyzet bemutatásában Hennelné dr. Komor Ildikó, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere volt segítségünkre.

2016. június 20.

A büntető és a szerzői jog – 2. rész

Az alkotás és annak „eredményei” már az őskortól kezdve végig kísérte az emberiség történetét. A művek mellett lassan, de megjelent a jogi védelem is. Idővel a szerzői jogi védelem mellett létrejött a büntető jogi is. Cikkünkben a vizsgált terület érdekességét és nehézségét – ahogy ez a későbbiekben bemutatásra kerül – éppen ez, a két jogterület találkozása, adja. Cikkünk második részében többek közt a szerzői jogok megsértéséről, az átjárhatatlanság kérdéséről és a nyomozati munka nehézségeiről lesz szó.