Vitatkozik a kormány a Velencei Bizottsággal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ténybeli tévedések vagy félreértések következtében súlyos hiányosságokat tartalmaz a Velencei Bizottság állásfoglalás-tervezete az Alaptörvény negyedik módosításáról – állítja állásfoglalásában a kormány.


A magyar kormányzati honlapon szerdán ismertették a kormány reagálását az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatos szakvélemény-tervezetére.

Ilyen tévedés, illetve félreértés mutatható ki a magyar kormány szerint a házasság védelmével kapcsolatban, ahol az alaptörvény nem adja meg a család fogalmának jogi definícióját, hanem csupán utal a családi kapcsolatok alapjaira, és ekként nem zárja ki a szélesebb értelemben vett családi viszonyok védelmét.

A tárgyi tévedések másik példájaként említette a magyar kormányreagálás a szakvélemény-tervezet azon állítását, hogy a nem országos szintű pártokat a magyar szabályozás kizárja a médiaszereplésből. Ugyancsak tévednek a véleménytervezet megfogalmazói, amikor arra következtetnek, hogy az alaptörvény elvette az alkotmánybíróságtól a korábbi esetjogra való hivatkozás lehetőségét, illetve hogy a kommunista múltra vonatkozó előírások általános értelemben vett felelősséget alapoznak meg – állította reagálásában a magyar kormány.

A Velencei Bizottság szakvélemény-tervezetére adott budapesti kormányzati reakció szerint azt is ki kell emelni, hogy a szakvélemény-tervezetben említett pontok többsége az alaptörvény úgynevezett felhatalmazó jellegű előírásaira vonatkozik – vagyis a tényleges hatást nem lehet felmérni anélkül, hogy megfelelő módon elemeznék a felhatalmazó jellegű alaptörvényi előírások nyomán megszülető, azokat kísérő konkrét törvényi előírásokat.

A magyar kormány szerint a Velencei Bizottság több ponton már eleve negatív módon értelmezi a negyedik alkotmánymódosítás előírásait, különösen a “hajléktalanság kriminalizálását”, a felsőoktatási hallgatók pénzügyi támogatását, illetve az egyházak elismerését illetően.

A magyar kormányzati reagálás részletesen kifejtette, hogy megalapozatlannak tartja az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörével kapcsolatos bírálatot, ugyanakkor kitért arra is, hogy a kormány kész eltávolítani az alaptörvényből ezt a rendelkezést.

A szakvélemény-tervezet – írta a magyar kormány – megalapozatlanul állítja, hogy a negyedik módosítás aláássa az alkotmánybíróság működését. Ezen állításának alátámasztására a Velencei Bizottság több érvet felsorakoztatott. Ezen érvek egyike – nevezetesen az, hogy az állam különadót vethet ki, ha bírósági ítélet nyomán fizetési kötelezettsége keletkezik – eleve elesik, mert a magyar kormány – mint ebben a reagáló dokumentumban is megerősítette – eláll ettől az alkotmányos szabályozástól.

A Velencei Bizottság másik érve a korábbi esetjogi döntésekre való hivatkozás állítólagos tilalmára vonatkozik. E tekintetben a magyar kormány arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánybíróságnak semmi nem tiltja, hogy a jogi kérdések megítélése során hasonló következtetésekre jusson, mint korábban.

Egy további érv szerint a kormány szisztematikusan felülbírálja az alkotmánybíróság azon döntéseit, amelyek egyes előírások alkotmányellenességét mondták ki. A magyar kormány reagálása szerint erre nincs bizonyíték, és a helyzet éppenséggel az, hogy a kormány az alkotmánybíróság számos esetjogi megállapítását beépítette az alaptörvénybe.

Végezetül a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben az alkotmánybírósági felülvizsgálati tilalommal kapcsolatban a magyar kormányzati válasz azt fejtette ki, hogy amint az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, az alkotmánybíróságnak módja nyílik a költségvetési törvények teljes körű felülvizsgálatára.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 29.

Dél-koreai autómárkák trükközhettek a károsanyag-kibocsátással

Dél-koreai autómárkákhoz használt, a károsanyag-kibocsátási adatokat meghamisító eszközök használata miatt indított vizsgálat keretében szoftvereket és tervdokumentumokat foglaltak le Németországban és Luxemburgban – közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust).

2022. június 29.

Így változhat az adózás jövőre

A jövő évre vonatkozó költségvetési javaslat az elfogadásig még több ponton is módosulhat, ám az irányvonalakkal már most érdemes mindenkinek tisztában lenni, hogy a felkészülést időben el lehessen kezdeni – derül ki a BDO szakértőinek összefoglalójából.