Gyorsul a bírósági ítélkezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Törvényjavaslattal és új bírók és ügyészek felvételével csökkenti a bíróságok leterheltségét a kormány – jelentette be Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára.


A kormány – miután az Európai Bizottság észrevételeire válaszul megszünteti a bíróságok közötti ügyáthelyezést – új megoldást javasol a bíróságok leterheltségének csökkentésére – mondta Répássy Róbert.

A költségvetési többlettámogatásról szólva kifejtette: 35 új bíró, 50 új tisztviselő és 20 új bírósági ügyintéző állhat munkába – várhatóan a jelentős leterheltséggel küzdő Fővárosi Törvényszéken -, az ügyészségen pedig 20 ügyésszel és 50 ügyészségi alkalmazottal több dolgozik majd. Emellett a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet is többlettámogatásban részesül: a szervezet idén 35, jövőre pedig 283 millió forint plusz pénzt kap.

A várhatóan szeptember 1-jétől hatályos, a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozását szolgáló törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban az államtitkár elmondta: az előterjesztés elsősorban a törvényszékek leterheltségét csökkenti azzal, hogy az ügyteher egy részét átcsoportosítják a kevésbé leterhelt járási bíróságokra, így a kisebb súlyú büntetőügyek alacsonyabb bírósági szinten fognak kezdődni. A Fővárosi Ítélőtábla leterheltségét a tervek szerint úgy csökkentik, hogy egyes megyék ügyei átkerülnek a Szegedi és a Debreceni Ítélőtáblára – ismertette Répássy Róbert. Hozzátette, hogy a soron kívüli eljárások között ügyintézési sorrendet állítanak majd fel.

Csökkenhet a kiemelt ügyek száma is. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint a hivatali bűncselekmények közül a jövőben csak a hivatali visszaélés bűntette tartozna törvényszéki hatáskörbe, ezzel is csökkentve a kiemelt jelentőségű ügyek számát. A vagyon elleni bűncselekmények esetében – kivéve a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket – csak a legsúlyosabban minősülő bűncselekményekre terjedne ki a magasabb szintű bíróság hatásköre.

A javaslat emellett megszüntetné a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörét és illetékességét a külföldi ítéletek érvényének elismerése esetében.

Az indítvány lehetővé teszi, hogy az előzetes letartóztatás maximális idejének letelte miatt szabadlábra helyezett fogvatartottak – ha elrendelik házi őrizetüket – a jövőben technikai nyomkövetővel is ellenőrizhetők legyenek – hozzájárulásuk nélkül is.

Az indítványt – amelyről még a nyári szünet előtt szavazhat az Országgyűlés – a belügyminiszter, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Legfőbb Ügyészség közreműködésével dolgozta ki az igazságügyi tárca.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott – a bírósági törvény egyes rendelkezéseit érintő – döntésével kapcsolatban az államtitkár azt mondta: az Ab „ízekre szedte” a Velencei Bizottság véleményét, hiszen az Alkotmánybíróság a tavaly megfogalmazott velencei bizottsági ajánlásokat bírálta el. A kormány 15 jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát kérte az Ab-tól – a Velencei Bizottság véleménye alapján -, és ebből kettőt talált megalapozottnak a testület – mutatott rá. A kormány ezzel a maga részéről lezárhatja a Velencei Bizottsággal az igazságszolgáltatásról folytatott vitáját – értékelte Répássy Róbert.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.