Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vizoviczki László és társait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt vádolják.
A vádlottak többségére fegyházbüntetést kért az ügyész a Vizoviczki László és társai ellen indult büntetőperben pénteken a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügy lényege, hogy a Vizoviczki Lászlóhoz köthető – vendéglátóhelyeket üzemeltető – gazdasági társaságok 2010 és 2012 között a bevétel jelentős részét eltitkolták. A vádlottak ellen a Központi Nyomozó Főügyészség – más bűncselekmények mellett – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.
A vád szerint a budapesti szórakozóhelyek üzemeltetőjeként ismertté vált elsőrendű vádlott, Vizoviczki László az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett érdekeltséget, és bevételeinek illegális növelésére törekedett. A vádbeli időszakban 48 cégből álló cégcsoportot alakított ki. A gazdasági társaságok ügyvezetői neki lekötelezett, általa megbízhatónak tekintett emberek voltak. Emellett jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke összességében milliárdos nagyságrendű.
Az ügyész perbeszédében felidézte a bűnszervezet fogalmát, amely a büntető törvénykönyv szerint „három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”. A Vizoviczki László által irányított csoport ennek megfelelt – mondta. Hozzátette: a csoport a bevételek eltitkolásával rendszeres haszonhoz juttatta vezetőjét, megkárosítva ezzel a költségvetést.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Az ügyész – aki szerint a vádlottak többsége bűnszervezetben követte el a bűncselekményt – pénteki perbeszédében csak 6 esetben indítványozott közérdekű munkára kötelezést, 28 vádlottra szabadságvesztés kiszabását kérte.
A perben Vizoviczki Lászlót felbujtóként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, kétrendbeli, felbujtóként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, felbujtóként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolják.
Az ügyész szerint a háromszintű, Vizoviczki László által vezetett bűnszervezet tagjai tudták, mi a bűncselekmény valódi célja. Hozzátette: az üzletvezetők közreműködése is szükséges volt, a költségvetési csalást ugyanis nem tudták volna „végrehajtók” nélkül elkövetni. A szervezetnek voltak olyan tagjai, akik maguk is arról számoltak be, hogy a szervezetet Vizoviczki László vezette, „mindenről ő döntött” – mondta.
A vádhatóság képviselője az ügyben súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni, hogy a költségvetési csalások aránya magas a vendéglátóiparban, és azt is, hogy hosszabb ideig követték el a csalást, valamint kiemelte Vizoviczki László kezdeményező szerepét. A fegyházbüntetés kiszabása mellett 28 vádlott esetében azt is indítványozta, hogy a bíróság zárja ki őket a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből és pénzbüntetést is szabjon ki rájuk.
Az elsőrendű vádlott és társainak többsége mindvégig tagadta bűnösségét, de voltak, akik részben elismerték bűnösségüket.
A per péntek délután Vizoviczki László védőjének perbeszédével folytatódik.
A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként 2014 augusztusában egy másik vádiratot is benyújtott Vizoviczki László és 21 társa ellen. Abban az ügyben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés a vád, többen az ügyészség szerint bűnszervezetben követték el cselekményeiket.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
