Völner: csak bíró engedélyezheti a lehallgatást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha szükségessé válik a lehallgatás, akkor azt a bíró engedélyezi, és legfeljebb 360 napig tarthat – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Origo portálnak.

A kedden megjelent interjúban az államtitkár jelezte: az új büntetőeljárási kódex említett módosítása a büntetőeljáráson belül az előkészítő nyomozati szakaszhoz kapcsolódik, ami ügyészi felügyelet alatt zajlik. A módosításokkal egyébként civil szervezetek, köztük a Társaság a Szabadságjogokért is egyetértett – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a korábbi kódex a rendszerváltás után született, de több mint tucatnyi alkotmánybírósági döntés és más szabályváltozás „zilálta szét”. Ráadásul 2013-tól új büntetőtörvénykönyv is életbe lépett, ezért ahhoz is alkalmazkodnia kell az új eljárásrendnek. 

Az új kódex, amely előreláthatólag 2018. július 1-én léphet hatályba – legnagyobb eredményének azt tartja, hogy világosan elkülönülnek az eljárási szakaszok egymástól a korábbiakhoz képest. A sértetti jogok is növekednek majd, valamint a védők hamarabb láthatják meg az anyagokat. 

Bekerültek olyan elemek, amik például Szlovéniában is léteznek, így a kisebb súlyú ügyekben megegyezhet egymással az elkövető és az ügyész, amit a bíróságnak csak jóvá kell hagynia. Technikai egyszerűsítések is lesznek, amik hozzájárulhatnak az eljárások gyorsításához.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e közös uniós menekültpolitika, azt mondta, nehéz úgy megállapodásra jutni, hogy az EU nem tudja mit akar tenni a kérdésben. „Az látszik, hogy a magyar álláspontot egyre többen merik a magukénak vallani, de amíg többek között a terminológiában sincs egyetértés, és egyesek következetesen menekültekről beszélnek, amikor kristálytisztán látható, hogy az esetek túlnyomó többségében gazdasági bevándorlókról van szó, addig meglehetősen távol van a megoldás” – hangsúlyozta.

 

Az állatvédelemre vonatkozó felvetés kapcsán megjegyezte, akár egy éven belül konkrét jogszabályok születhetnek, de ez egy dinamikusan változó része a jognak, így folyamatos jogalkotásra van szükség. A tárcák között mindenesetre elindult a párbeszéd az állatvédő szervezetek javaslatairól. 

Az áttekinteni javasolt témák között megemlítette, a gyepmesteri telepek helyzetét, az állatok tulajdonosainak kötelezettségeit és az esetleges szankciókat azokkal szemben, akik nem megfelelő körülmények között tartják ezeket az élőlényeket. Szóba került az egyes, a jogszabályokban szereplő definíciók pontosítása, de az is, hogy az iskolákban a gyermekeket felkészítsük arra, hogyan kell felelős módon bánni az állatokkal. Ezeken kívül például a rendőrség és más hatóságok jogköre is szóba került – tette hozzá.

(MTI)

---