Völner: gyorsítja a javaslat a büntetőeljárásokat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új büntetőeljárási törvény (be.) gyorsítja és hatékonyabbá teszi a büntetőeljárásokat úgy, hogy közben támogatja az abban részt vevők jogait. – mondta Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára a hatályos – de a többszöri módosítások miatt egységes jellegét elvesztett – kódexet felváltó, új büntetőeljárási törvényről szóló javaslat szerdai országgyűlési vitájában.

Völner Pála  fontosabb változtatások között említette, hogy az általános eljárásban a bírói tanácsokból mellőzik a laikusokat. Az általános eljárásban a bíróság első fokon egyesbíróként, ülnökök nélkül jár el. De ha az ügy bonyolultsága miatt a bíró tanács elé utalja az ügyet, nem két ülnök, hanem két bíró segíti a munkáját – részletezte.

Hozzátette: a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekményeknél a bíróság első fokon is kötelezően három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, az egyik tag itt a törvényszék gazdasági vagy polgári ügyszakának bírája lesz – mondta.

Az államtitkár jelezte: a büntetőeljárás során a sértettek sokszor újabb traumák sorát élik át sérelmeik számos alkalommal való felidézésével. Ennek elkerülésére lehetőség lesz arra, hogy őket, illetve a különleges bánásmódot igénylő embereket telekommunikációs eszközök, videoközvetítés igénybe vételével hallgassák ki, és a terhelt „jelenlétét” is lehet ilyen eszközökkel biztosítsák.

Újításként számolt be arról, hogy ebbe a törvénybe integrálják a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait. Közölte, egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűnüldözési célból. 

A bűnügyi felügyelet és a távoltartás oly mértékben lesz egyénre szabható és biztosítható, hogy letartóztatás csak a legsúlyosabb esetekben történhet – mondta. Ismertette, hogy a javaslat a házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom, az eltiltás és a jelentkezési kötelezettség szabályait egységes elnevezés alatt, bűnügyi felügyeletként szabályozza.

 

A bűnügyi felügyelet és a távoltartás betartását a nyomkövető technikai eszközök és az óvadék segíti – mutatott rá. Az óvadék erősebb biztosítékká válik: a terhelt nemcsak akkor veszti el az óvadék összegét, ha nem jelenik meg az eljáráson, hanem bármilyen magatartási szabály megszegése miatt, például ha a kijelölt lakását a tiltás ellenére elhagyja, bizonyítékokat próbál meg eltüntetni vagy újabb bűncselekményt követ el. 

Völner Pál kitért arra, hogy százmillió forintig az ügyészség és a nyomozó hatóság is zár alá veheti a bűncselekményből származó vagyont, de biztosítják ennek a bírósági felülbírálatát.

Közölte, új nyomozási modellt vezetnek be: a felderítéskor a nyomozó hatóság a meghatározó, az ügyészség csak törvénysértés esetén szól bele az eljárásba, a vizsgálat során ezzel szemben az ügyész irányít. A nyomozás e két szakaszát a terhelt bekapcsolódása választja el egymástól, mivel más típusú kompetenciát követel meg egy ismeretlen bűncselekmény feltárása, mint egy megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségének vizsgálata – magyarázta.

A gyanúsítotti kihallgatástól kezdve az eljárás jogerős befejezéséig lehetőség lesz arra, hogy a terhelt a kedvezőbb elbírálás fejében beismerje a bűncselekmény elkövetését. Minél később teszi ezt meg a terhelt, annál kisebb kedvezményre számíthat – jelezte az államtitkár.

Közölte, az ügyészi hatáskörbe tartozó intézkedésekről is születhet megállapodás, de a bíróság által kiszabható szankciókról is. Utóbbi esetben a bíróság kizárólag az ügyész és a terhelt közötti megállapodás törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, a megállapodást jóváhagyja, vagy elutasítja. 

Kitért arra, hogy a javaslat a terhelt tárgyalási jelenlétét jogként és nem kötelezettségként közelíti meg, illetve fő hangsúlyt kap a tárgyalás írásbeli előkészítése mellett az előkészítő ülés. 

Az ítéletek indokolása rövidebb, a bíróságok munkaterhe pedig kisebb lesz azáltal, hogy a bíróságoknak bizonyos körben csak azokat a rendelkezéseket kell megindokolniuk, amelyeket fellebbezéssel támadtak. 

Völner Pál közölte, az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet majd megalapozatlanság miatt új eljárásra utasítani, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen. Még ezekben az esetekben is jogorvoslat kérhető az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező döntés ellen – mondta. 

 

Beszámolt arról, a tárgyalás mellőzése a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás néven került be az új kódexbe, és már beismerés hiányában is alkalmazható lesz kisebb súlyú, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén, míg beismerés esetén az ötévi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén is alkalmazható lesz.

Bevezetik az osztott szerkezetű kártalanítást, ami két eljárást: az egyszerűsített, tarifarendszeren alapuló kártalanítási eljárást és a kártalanítási pert foglalja magába.

Az államtitkár expozéjában a hatályos, 1998-ban elfogadott és 2003-ban hatályba lépett törvényt felváltó új kódex megalkotását a többi között azzal indokolta, egyre erősebb lett az igény, hogy megfékezzék az eljárások túlzott elhúzódását, illetve hogy reagáljanak a jogalkalmazók által megfogalmazott igényekre, a változó kor kihívásaira. Elmondta azt is, hogy 2015-ben a büntetőeljárások lefolytatása több mint egyötödével több időt vett igénybe, mint tíz évvel korábban.

Völner Pál kiemelte, hogy a javaslatról széleskörű egyeztetés volt a szakmai szervezetekkel, a parlamenti pártokkal. Meghallgatták és figyelembe vették – a kormánnyal szemben egyébként döntően kritikus – olyan civil szervezetek véleményét is, mint a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International és a Magyar Helsinki Bizottság.

(MTI)

---