Zalaegerszegen felkészültek a migrációs ügyekre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szegedi tapasztalatok alapján felkészült a Zalaegerszegi Törvényszék arra, hogy a migrációs ügyekkel összefüggésben, a parlament keddi döntése alapján Zalaegerszegen is tárgyalható eljárásokban a megfelelő személyi és infrastrukturális háttérrel rendelkezzen – mondta el szerdán a zalai megyeszékhelyen az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.


Handó Tünde kifejtette: meggyőződött arról, hogy a zalai törvényszék felkészült arra az ügyteherre, amire pontosan nem is lehet előre tervezni, de a szeptember 15-én életbe lépett jogszabályi változások alapján Szegeden már tapasztalatot szereztek.

Az OBH elnöke felidézte, hogy a határsértéssel kapcsolatos bűncselekmények szigorítása szeptember 15-én lépett hatályba, s azóta a Szegedi Törvényszék illetékességi körébe került ezeknek az ügyeknek a tárgyalása. A Parlament kedden arról döntött, hogy a pécsi és a zalaegerszegi bíróságokon is tárgyaljanak ilyen ügyeket.

„A felkészülés megtörtént, biztonsággal tudják majd kezelni az ügyeket” – jelezte Handó Tünde. Hozzátette: azért, hogy az állampolgárok egyéb ügyei ne szenvedjenek késedelmet, Zalaegerszegen külön tárgyalótermeket jelöltek ki, amelyhez a szükséges infrastruktúrát is biztosítják. Arra is készülnek, hogy akár szombaton és vasárnap is dolgozniuk kell, és ez nemcsak a bírókra, hanem az igazságügyi alkalmazottakra, a biztonsági személyzetre is vonatkozik, de mindezek plusz költségeit megpróbálják ellentételezni.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Egy kérdés kapcsán az OBH elnöke elmondta: nehézségbe ütközik a tolmácsok biztosítása, mert nagyon kevesen vannak olyanok, akik az illegális bevándorlók által használt ritka nyelveken beszélik, ezért például távtolmácsolással oldják meg az ilyen helyzeteket. Elmondta még azt is, hogy keddig összesen 273 befejezett ügyet tárgyaltak Szegeden, ebből 268 esetben megállapították a bűnösséget, öt vádlott ügyét pedig azért kellett visszaküldeni, mert nem jelentek meg a vádlottak.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke hozzátette: az első időszakban naponta nagyjából 20 büntetőügyre számítanak, amit az erre jelentkező 12 bíró tárgyal majd, de ha szükséges, az OBH más bíróságokról kirendeléssel további bírákat is biztosít.

Mint mondta: az ilyen ügyekre a kijelölést vállaló bírók más tárgyalásaikat egyelőre elhalasztották, mert a jogszabály szerint a határsértéses eseteket minden más ügyet megelőzően kell tárgyalni.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a szegedi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyészség igyekszik 72 órán belül bíróság elé állítani a határsértőket, azt követően ugyanis már csak bírósági végzéssel lehet fenntartani az előzetes letartóztatásukat.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.