Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bűntettet követ el, aki jogellenesen szerez meg mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet – így módosítanák a Btk-t.
A zsebszerződésekkel összefüggésben új büntetőjogi tényállást javasol a büntető törvénykönyvbe (Btk.) illeszteni az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Az államfő által visszaküldött földtörvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány alapján a Btk.-ban ezentúl az szerepelne, hogy bűntettet követ el, ha valaki a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet jogellenes megszerez.
Az alkotmányügyi bizottság 18 igen és két nem szavazattal döntött a módosító indítvány benyújtásáról hétfő reggeli ülésén.
A bizottság az Áder János köztársasági elnök által tavaly november 8-án megfontolásra visszaküldött, a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényt módosítaná. Az államfő többek között azért küldte vissza a Nagy István (Fidesz) által kezdeményezett, ki nem hirdetett jogszabályt, mert a zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják.
Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa törli a jogszabályból az ügyészi vizsgálatra vonatkozó, „a közérdekvédelmi feladatkörhöz nem illeszkedő” szabályokat, de fenntartja az ügyész jogát az érintett állami nyilvántartásokból való adatkéréshez.
A módosító indítvány indokolása szerint az új büntetőjogi tényállás megállapításával az ügyész büntetőjogi feladatai és fellépési lehetőségei bővülnek. A törvény kimondja, hogy a büntetőeljárás során keletkezett bizonyítékok a zsebszerződések semmiségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók.
A Btk.-módosítás május 2-án lépne hatályba.
A bizottsági módosító indítvány emellett – az államfő észrevételeinek megfelelően – rögzítené, hogy a törvény hatálybalépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen kötött választottbírósági kikötések továbbra is érvényben maradnak. A jogszabály ugyanis visszamenőleges hatállyal rendelte el, hogy a termőföld tulajdonjogával összefüggő szerződésben választottbíróságként csak a Magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki.
Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők, továbbá a törvény rendelkezéseinek sarkalatosságával kapcsolatban is voltak észrevételei.
Az Országgyűlés tavaly október végén fogadta el a törvényt, amely alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.
(Forrás: MTI)
