Zuckerberget látni akarja az EP


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mark Zuckerbergnek, a Facebook közösségi portál társalapító-vezérigazgatójának meg kell jelennie az Európai Parlamentben – hangsúlyozták az EP-képviselői.


A képviselők szerint nem elég az, hogy Zuckerberg csak bocsánatot kérjen a magánadatok kiszivárogtatásáért, hanem ígéretet kell tennie a szigorúbb adatkezelésre és az átláthatóság biztosítására egyebek mellett a politikai célú reklámok vonatkozásában.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének az európai felhasználói adatok védelméről tartott vita során az EP-képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a választások befolyásolásának és az álhírek terjesztésének elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő uniós adatvédelem.

A képviselők felzólították az Európai Bizottságot, hogy kérjen adatokat a Facebooktól arra vonatkozóan, hogy mi lett az ellopott személyes adatokkal, emellett lépjen fel határozottan az magánélet és a magánadatok védelme érdekében, és készítse fel az Európai Unió jogszabályi rendszerét, hogy azonnal válaszolni tudjon az ilyen jellegű jogsértésekre. 

Arra hívták fel a figyelmet, hogy nem szabad megfeledkezni az álhírek terjedésének a demokratikus társadalomra gyakorolt hatásáról sem. A kiszivárogatás fenyegetettséget jelent – mondták. Mint hangsúlyozták, a biztonsági környezet javítását jelenti a magánélet online biztonságának védelme is, ezért minden európainak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy megfelelő ismeretre tegyenek szert a közösségi oldalak használata és adataik védelme terén.

A Facebook neve több adatlopási botrány során merült fel a múltban. A közösségi oldalt azzal vádolják: hagyta, hogy a Cambridge Analytica nevű cég több millió felhasználó adatait engedélyük nélkül szerezte meg annak érdekében, hogy a Brexitről szóló népszavazás és 2016-os amerikai elnökválasztás alatt célzott üzeneteket küldjön számukra. Az adatlopás legalább 87 millió felhasználót, köztük 2.7 millió európait érinthet.

[htmlbox gdpr_komm]

A Facebook kedden közölte, hogy összehangolva tevékenységét az új európai uniós szabályozással e héttől kezdve új titkosítási lehetőségeket biztosít európai felhasználói számára személyes adataik védelmére. Az új irányelvek szerint a Facebook-felhasználók a reklámokról, a harmadik féltől érkező információkról, politikai, vallási nézeteik és családi állapotuk megosztásáról dönthetnek majd. Emellett arra kérik a közösségi oldal tagjait, hogy nyilatkozzanak arról: kívánják-e használni az arcfelismerő technológiát. Ez lehetővé teszi, hogy értesítsék a felhasználókat, ha valaki felhatalmazás nélkül képet tesz közzé róluk.

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) május 25-én lép életbe, amelynek következtében jóval szigorúbbá válnak a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvárások.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.