OBH: fontos, hogy zökkenőmentes legyen a szervezeti átalakulás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) idei legfőbb feladata, hogy zökkenőmentes legyen a 2020. január 1-jével létrejövő önálló közigazgatási törvényszékek felállása miatti szervezeti átalakulás – közölte az OBH elnökhelyettese szerdán Győrben.

Vajas Sándor a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy ennek érdekében munkacsoportokat alakítottak ki.

Szólt arról, hogy tavaly 90 százalékkal emelkedett országosan a beérkezett közigazgatási ügyek száma 2017-hez képest.

Kitért arra is, hogy az OBH által indított Megtartó program keretében 2017-ben az igazságügyi alkalmazottak illetménye 30 százalékkal emelkedett.

Hozzátette: a program folytatásaként olyan munkaszervezési módszereket vezettek be, amelyek hatására családbarát munkahelyként lehet aposztrofálni a bíróságokat. Támogatják továbbá azokat a dolgozókat, akik költségtérítéses bölcsődébe vagy óvodába járatják gyermeküket, valamint a bíróságok által szervezett sportprogramokat is. Szeretnék bevezetni azt is, hogy az ország négy állatkertjébe ingyenesen látogathassanak el a dolgozók.

Vajas Sándor beszélt arról is, hogy a kisebb járásbíróságok kialakításával az OBH szembemegy azon európai törekvéssel, hogy a kisebb bíróságokat megszüntetik. Emlékeztetett arra, hogy új, kisebb járásbíróság működik Szigetszentmiklóson, Érden, és kialakítanak egyet Csornán is.

A Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla elnöke egyaránt úgy látja, hogy az általa vezetett bíróság minőségben és a döntések időszerűségét tekintve is jól teljesített tavaly.

Takács József, a Győri Törvényszék vezetője elmondta, évek óta csökken a bíróságra érkező ügyek száma, de a tavaly bevezetett új eljárásjogi törvények miatt jelentős csökkenés tapasztalható: a szám a 2017-es 43 373-ról 39 953-ra esett vissza. A befejezett ügyek száma tavaly 41 987 volt, míg 2017-ben 42 669.

Kiemelte, hogy az ügyek 82 százalékát fejezték be egy éven belül, a hosszabb ügyek aránya pedig a korábbi 35 százalékról 20 százalékra csökkent a büntető és a polgári ügyszakban is.

Felidézte, hogy március 8-án adták át a helyi közigazgatási és munkaügyi bíróság új épületét, amely a 2020. január 1-jétől működő közigazgatási törvényszéknek ad majd helyet.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke is azt hangsúlyozta, hogy az eljárásjogi törvények változása határozta meg a tavalyi munkát a táblabíróságon, ugyanakkor javultak a minőségi és a mennyiségi mutatók is. Míg 2017-ben 2255, tavaly 1867 ügy érkezett, és 2031 ügyet fejeztek be.

Büntető ügyszakban tavaly 72-vel kevesebb ügy érkezett, ezt a peren kívüli ügyek számának csökkenésével magyarázta az ítélőtábla elnöke.

Kitért arra is, hogy civilisztikai területen az ügyek 85,14 százalékát fejezték be három hónapon belül, büntető peres ügyekben pedig 51,17 százalékát.

Elmondta, a civilisztikai ügyszakban felülvizsgálati eljárásban 63 peres ügyüket fejezték be a Kúrián, és mindössze két esetben történt hatályon kívül helyezés. A büntető peres ügyekben a Kúria egy esetben helyezte hatályon kívül a határozatot, egy ügyben pedig megváltoztatta az ítélőtábla határozatát.

Széplaki László beszélt arról is, hogy a Fenntartható fejlődés 2 program keretben az ítélőtáblák közül a győri tavaly az első lett abban a versenyben, amelyben a megalapozottsági mutatókat és az ügyforgalmat veti össze.

(MTI)

---