Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az volt a nagy dobás, amit néhány fiatalember a Wall Streeten tett: rájöttek az amerikai ingatlanpiac hazugságaira, ellene tettek – és nyertek. A világgazdasági válság pedig kitört. Tömören erről szól A nagy dobás című amerikai film is.
Jelzáloghitel, jelzáloghitel-biztosítás, jelzálogkötvény, shortolás, záloghitel-bróker, befektetésialap-kezelő, csődbiztosítási derivatíva. Megannyi szakkifejezés, melynek egy részéről tudjuk, mit jelent, másik részéről sejtjük vagy azt hisszük, és bizonyára akad olyan is, amelyről fogalmunk sincsen. Ha viszont megnézzük A nagy dobás (The Big Short) című remek amerikai alkotást, okosabbak leszünk. Különösen azért, mert az egyik Wall Street-i bankár, akit Ryan Gosling formál meg, olykor-olykor kiszól a filmből, és a kamerába nézve elkezdi megmagyarázni nekünk, átlagnézőknek, mi is történt éppen. Sőt, alkalmanként el is játszatja a szereplőkkel életszerű hasonlatait. „Azért is vállaltam el ezt a szerepet, mert a film igyekszik intelligens emberekként kezelni a nézőket – magyarázza a színész. – Egy sor Wall Street-i kifejezés azért született, hogy a süket dumával átverjék az ügyfeleket.” Sőt, Gosling a forgatást megelőzően találkozott azzal a bankárral is, akiről a karakterét mintázták: „Sokat segített abban, hogy elsajátítsam a szakzsargont és elmagyarázta, pontosan hogyan történtek a dolgok.”
Ryan Gosling: néha a kamerába és elmagyarázza, mi is történik…
A valós történet nem azokról szól, akik felelősek a 2008-as világméretű gazdasági összeomlásért, hanem azokról a kívülállókról, akik képesek voltak a színfalak mögé látni. Akik számára világossá vált, hogy a nagy amerikai bankok, ellenőrző szerveik, a kormányzat és a média homokba dugják a fejüket, és szándékosan vagy tudatlanul, de nem veszik észre: a jelzáloghitelre épülő virágzó amerikai ingatlanpiac csak „lufi”, idő kérdése, mikor pukkad ki a rendszer. Ezért érdemes ellenük fogadni – gondolták a kívülállók –, mert amikor a rendszer összeomlik, megnyerik a fogadást, és ők dollár százmilliókat, sőt milliárdokat nyerhetnek. Igaz, ebbe emberek milliói bukhatnak bele. Vakmerőnek tűnő befektetéseiket kinevették a bankvilág meghatározó szakemberei. Idővel azonban bebizonyosodott, hogy a modern pénzügyi világ felépítése igenis kockázatos, sebezhető volt a kétezres évek első esztendeiben, s valójában az a pénzügyi rendszer volt vakmerő, amely az Egyesült Államokat jellemezte, s amely végül globális válságba torkollott.
E filmnek valójában nem egyetlen főszereplője van, nem egy jó harcát látjuk a gonoszok ellen. A több szálon futó cselekmény azoknak a magányos harcosoknak az útját kíséri végig – legyenek azok befektetési alapkezelők éles eszű munkatársai vagy szinte amatőr, de okos huszonéves fiatal pénzügyi befektetők, akik 2004–2005 tájékán rájöttek valami nagy-nagy turpisságra. És pedig arra, hogy a többnyire ingatlanra nyújtott kölcsönöket a bankok olyan jelzálogkötényekbe csoportosítják, amelyek túlértékeltek, mivel a kölcsönök jó részét a hitelfelvevők késve, vagy egyáltalán nem fizetik. A bombabiztosnak hitt kötvények pedig egyszer bedőlnek, s ez csak idő kérdése.
Steve Carell ezúttal komoly szerepben (Ryan Gosling oldalán)
A nagy dobás szerzője az 55 éves, Michael Lewis, aki pályafutását brókerként kezdte, 1989-ben, önéletrajzi elemek alapján írta meg a Brókerpóker című (Liar’s Poker) című sikerkönyvét a részvénykereskedelem visszásságairól. Amikor 2008-ban kitört a válság, elgondolkodott regénye folytatásáról. Elkezdett utána olvasni, miként tudott ingatlanhiteles ügyleteken dollár milliárdokat veszíteni az a bank, amelynél egykoron ő is dolgozott. Olyan egykori befektetési bankárokkal találkozott, akiket kirúgtak az összeomlás idején: „Elmentünk sörözni, és informálisan elárulták: azért mesélik el, hogyan buktak tízmilliárd dollárt, mert úgy lettek bankárok, hogy elolvasták a Brókerpókert, és kedvet kaptak a szakmához. Pár beszélgetés után rájöttem, hogy jézusmária, én csináltam a válságot! Én tehettem róla, hogy ezek a kapitális tökfejek a pénzügyi szektorban helyezkedtek el a könyvem hatására…”
Brad Pitt: társproducer, aki szereplőként egy kiugrott bankárt formál meg
Michael Lewis aztán rájött arra: ha könyvet ír a történtekről, figyelmét érdemesebb azokra a kívülállókra fordítani, akik meglátták, hogy a torz, korrupttá vált rendszer valamikor majd kártyavárként fog összeomlani, akik szembeszálltak a bankokkal, ellenük tettek – és végül vagyonokat kerestek vele. Adam McKay társ-forgatókönyvíró–rendező korábban elsősorban vígjátékokat forgatott, de e regény olvasásakor úgy érezte: bár halálosan komoly, nehéz és bonyolult a téma, fel lehet dolgozni úgy, hogy egyszerre legyen tragikus, de egyben komikus is, és azok a nézők is megértsék, akik nincsenek benne a bankár-bróker-ingatlanbiznisz világban. És ugye, ők vannak többségben. „A nézőknek tisztában kell lenniük bizonyos alapfogalmakkal, hogy követni tudják a cselekményt, mert ha olyan kifejezéseket hallanak, hogy »adósságjellegű kötelezettségek«, vagy »csődbiztosítási derivatíva«, értetlenül fogják rázni a fejüket, és elmegy a kedvük az egész filmtől – magyarázza a rendező. – A bankárok mindent megtesznek azért, hogy a tranzakciók rettentően bonyolultan nézzenek ki, ezért azt találtuk ki, hogy időnként sztárok bukkannak fel a cselekmény során, és elmagyarázzák a közönségnek ezeket a dolgokat.” Így jelenik meg például egy népszerű televíziós szakács, aki a halmaradék példájával illusztrálja a rossz pénzügyi konstrukciókat…
Christian Bale, a magányos harcos – alakításáért Oscar-jelölést kapott
A mesélő bankárt alakító Ryan Gosling mellett a kívülállók között találjuk a Christian Bale által megformált különc, rutinos befektetésialap-kezelőt, a két huszonéves, botcsinálta alapkezelőt, akiket Finn Witrock és John Magaro formál meg, s az ő segítőjük egy bankárból lett környezetvédelmi aktivista, akit szakállasként Brad Pitt játszik (ő egyébként a film egyik producere is). A folyton ideges-mérges Steve Carell pedig egy Morgan Stanleyhez tartozó vállalkozás vezetőjét jeleníti meg szenzációsan. S bár a négy szálon futó eseménysor szálai olykor összeérnek, a főhősök egy része soha nem ismeri meg egymást, legfeljebb mi nézők tudjuk, hogy hasonlóan gondolkodnak. Okosak, mernek, kockáztatnak, és nyernek. Sőt, hatalmasat kaszálnak. Mégsem biztos, hogy mindez valamennyiüket boldoggá teszi.
A többi kiderül a UIP–Duna Film forgalmazásában 2016. február 4-től Magyarországon is látható filmből, melyet bankároknak, brókereknek, jogászoknak szinte kötelezően látni kell! Az alkotást öt kategóriában: a legjobb film, rendező (Adam McKay), férfi epizodista (Christian Bale), adaptált forgatókönyv (Charles Randolph, Adam McKay) és vágás kategóriájában (Hank Corwin) jelölték Oscar-díjra.
A film előzetese itt látható.
Fotók: UIP–Duna Film
