Megszavazták az új ügyvédi törvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni – ez az egyik újdonság az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényben, amelyet kedden fogadott el a parlament.


Az Országgyűlés 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó jogszabályt.

A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén.

A jogtanácsosnak munkáltatójával közösen kell eldöntenie, hogy fog-e olyan tevékenységet is végezni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges. 

A közszférában alkalmazott jogtanácsosok közül csak azokat érinti a kamarai belépés, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. 

A törvény lehetővé teszi egy évi kamarai jogtanácsosság után az ügyvéddé válást. A jövőben a kamarába be nem lépő jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik speciális törvényi szabályozás.

 

Az új szabályozás szerint az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak, a munkáltató pedig köteles biztosítani, hogy a jogi előadó a képzésben részt vehessen.

A klasszikus ügyvédi feladatok mellett meghatározzák a kiegészítő tevékenységeket, ez lehet a többi között: szabadalmi ügyvivőség, adótanácsadás, bizalmi vagyonkezelés, ingatlanközvetítés, társasházi közös képviselet.

Nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel: a tudományos, művészeti és sporttevékenység, vagy a választottbírói tevékenység, vagy a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagsága vagy elnöki posztja, illetve egyéb jogi személy vezető tisztségviselői posztja.

Rögzítették: az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege 15 millió forint. Jelenleg ez az összeg 8 millió forint, ezért a törvény hosszabb időt biztosít a 15 millió forint elérésig, azaz a kötelező minimális összeg évente emelkedik. 

A törvény szerint a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenységére nem kell felelősségbiztosítást kötni.

 

Törvényi szinten szabályozták az ügyvédi társulást, amely az ügyvédi tevékenység ellátására jöhet létre, valamint létrehozták az ügyvédi irodaközösség fogalmát, ez utóbbi közös infrastruktúra igénybevételével működik. 

Új jogintézmény a helyettes ügyvéd és újdonságként nevesítik az ügyvédasszisztenst, aki ügyvéd munkáját segíti. A kamarai nyilvántartásba vett ügyvédasszisztens tevékenységének célja a munkáltató tehermentesítése elsősorban adminisztratív ügyekben és nyilatkozatok megtételében.     

Változik a védő kirendelésének eljárása, főszabály szerint a kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz.

Bővül a kiszabható fegyelmi büntetések köre, ami differenciáltabb szankciókra ad lehetőséget, a fegyelmi bizottságok pedig nem helyi, hanem regionális és országos alapon szerveződnek. 

Újdonság az is, hogy a területi kamara elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárás egyes szakaszaiba beavatkozhat, utasítást adhat. Ez az előterjesztés indoklása szerint a fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.