Konferencia: az új Ptk. a gyakorlatban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visegrád adott ismét otthont a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciának, ahol két napon keresztül az új Polgári Perrendtartás tervezetéről és a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiről, valamint a napirenden lévő módosításról vitatkoztak a résztvevők. Jelen cikkünkben „Az új Ptk. a gyakorlatban” szeminárium összefoglalóját olvashatja.

A szeminárium levezető elnöke Szalóki Gergely ügyvéd volt a Schönherr Hetényi Ügyvédi Irodából, a meghívott előadók pedig a különböző jogterületekről érkeztek, s ennek megfelelően más-más témáról tartottak kiselőadást.

• Csőke Andrea, kúriai bíró, a csődtörvény és a Ptk. kapcsolatáról beszélt,
• Tomori Erika ügyvéd, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Irodából érkezett, és az értékpapírjogot, valamint a tőkepiac szabályozását érintette,
• Bulányi Tamás, vezető jogtanácsos, a MOL Petrolkémia Zrt.-ből, a Ptk.-n belül a gazdasági társaságok szabályait elemezte, kitérve a diszpozitivitásra is. Érintette a vezető tisztségviselők felelősségének kérdését is.

A Ptk. és a csődjog

Az előadás az új Ptk. szerinti kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolatáról szólt. Mivel a csődeljárás és a felszámolási eljárás szabályozása sajátos a polgári jogéhoz képest, ezért elengedhetetlen annak vizsgálata, vajon a két szabályozás tud-e együtt működni a joggyakorlatban, és ha igen, akkor hogyan. 

A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolata mindig is neuralgikus kérdés volt Csőke Andrea szerint, hiszen mi másért biztosítaná valaki a követelését kezességgel, mint azért, hogy a kötelezett nem fizetése esetén a kezestől a követelését be tudja hajtani. Ugyanakkor a csődeljárás és a felszámolási eljárás a maga speciális szabályaival külön világot teremt a „rendes” polgári jogi szabályokhoz képest, s gyakran a polgári jogi szabályok a fizetésképtelenségi eljárásokban nem úgy működnek, mint rendesen.

Sortartó kezesség – készfizető kezesség

Csőke Andrea három esetet említett, amikor az eredetileg sortartó kezesség készfizető kezességgé válik:

• Az egyik ilyen, amikor a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült.
• A másik esetben a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
• A harmadik esetben a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. 

A harmadik esetben a kezes kötelezettségének a mértéke miatt figyelembe kell venni a 6:417. § (4) bekezdésének rendelkezéseit is. A jogszabály értelmében a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Ha a kezesség már eleve nem készfizető kezességként volt kikötve, akkor a 6:420. §-sal egységben szemlélve, a sortartó kezesség készfizető kezességgé alakul át abban a pillanatban, amikor a kötelezett megkapja a bíróságtól a fizetési haladékot (moratóriumot). A felek jogai és kötelezettségei azonban annak megfelelően alakulnak, hogy a kötelezettel szembeni követelés a csődeljárás kezdő időpontjában már lejárt, vagy pedig az még nem járt le. A kártalanító kezességre ez nem vonatkozik. A kötelezettel szemben már lejárt követelés tekintetében a jogosult azonnal fordulhat a kezessel szemben, és az nem hivatkozhat arra, hogy először a kötelezettel szemben kell fellépni, hanem fizetnie kell. A jogosult megteheti az adóssal szemben lejárt követelés esetén, hogy a kötelezett csődeljárásának kezdő időpontjától számított 30 napon belül lép fel a kezessel szemben. Ekkor neki magának nem kell hitelezővé válnia a csődeljárásban. A jogosult megteheti azt is, hogy a csődeljárásban bejelenti a hitelezői igényét. Ha nem jelenti be 30 napon belül a követelését és az adós és bejelentkezett hitelezői között bíróság által jóváhagyott egyezség jön létre, akkor a Cstv.-re – 20. § (3) bek. – és az Ptk.-ra – 6:417. § (3) bek. – figyelemmel nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését. Itt kimondja a törvény, hogy bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A Cstv. 20. § (3) bekezdése szerint – amennyiben a bíróság által jóváhagyott csődegyezség jött létre – az, aki a követelését a csődeljárásban nem érvényesíthette, az adóssal szemben a követelését többet nem érvényesítheti, csak egy esetleges – a követelésének elévülési idején belül indított – felszámolási eljárásban jelentheti be a tőke-, ügyletikamat- és költségigényét, de késedelmi kamatot nem. Csőke Andrea szerint ez a törvényi rendelkezés jóváhagyott csődegyezség esetén a be nem jelentett követeléseket naturális obligációvá teszi, ezért ez a be nem jelentett követelés a kezessel szemben sem érvényesíthető.

További kérdés, hogy mit kell tenni a kezességgel biztosított, le nem járt követelés kötelezettel szembeni csődeljárásba történt bejelentése esetén. Az új Ptk. szerint – 6:416. § (1) bek. – kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy a kötelezett csak akkor köteles teljesíteni, ha a kötelezettsége esedékessé vált. Ha viszont az még nem esedékes, akkor a kezesnek még nincs se lejárt, se le nem járt fizetési kötelezettsége.

Az új Ptk. további rendelkezései alapján – 6:417. § (4) bek. – lehet eljárni azon követelések tekintetében, amelyek még nem követelhetők a kezestől, mert nem jártak le a kötelezettel szemben sem. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

A kártalanító kezesség

A kártalanító kezesség esetén a kezessel szemben nem lehet fellépni a kötelezett csődeljárása alatt egyáltalán, csak esetleg annak végrehajtása eredménytelensége esetén. Illetve a felszámolási eljárásában sem, csak azt követően. Mindezek ellenére a hitelezőnek vannak kötelezettségei. A Ptk. 6: 417. § (4) bekezdésére tekintettel a jogosultnak a csődeljárásban hitelezővé kell válnia, azaz be kell jelentkeznie a kötelezett (adós) csődeljárásában a lejárt vagy le nem járt követelésével, és be kell fizetnie a nyilvántartásba vételi díjat. Ha a vagyonfelügyelő a követelést vitatja, akkor kifogást nyújthat be a csődeljárást lefolytató bírósághoz, vagy elfogadhatja a vitatottá nyilvánítást és azonnal pert indít az adós ellen, ám ha a kifogás elbírálását követően is vitatott marad a követelése, akkor pert kell indítania az adóssal szemben ahhoz, hogy vitatott hitelezőként figyelembe vegyék a csődeljárásban.

Ha a csődeljárásban az adós egyezségi javaslatot tesz, akkor a hitelezőnek a kártalanító kezest mindenképpen tájékoztatnia kell az egyezségi javaslat feltételeiről, akár lejárt már a követelése az adóssal szemben, akár nem, akár elismert a követelése, akár vitatott a vagyonfelügyelő által. Ha elmulasztja a kártalanító kezes tájékoztatását, akkor elveszti a kezessel szembeni, teljes követelésre vonatkozó fellépés jogát, a kezes kötelezettsége az egyezség szerint módosult tartalomra marad fenn.

Ha a kezes kifizeti a kötelezettséget a jogosultnak, akkor a jogosult helyébe lép a csődeljárásban. Ha van tájékoztatás, akkor a kezes az adós által az egyezségben ki nem fizetett összeggel felel az eredeti teljes kötelezettség erejéig – ha fennállnak vele szemben a Ptk. 6:421. §-ában írt feltételek –, ha nincs tájékoztatás, akkor a kezes csak azért az összegért felel, amelynek kifizetésére a csődegyezségben az adós kötelezettséget vállalt.

Amikor a jogosult nem válik hitelezővé az adós csődeljárásában

Ebben az esetben Csőke Andrea szerint a Cstv. 20. § (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti – akár az adóssal szembeni eredménytelen végrehajtást követően sem – a kártalanító kezessel szemben sem a követelését, mert itt kimondja a törvény, hogy bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

A Ptk. és a tőkepiac

Tomori Erika előadásában arra a kérdésre keresett választ, hogy vajon milyen kihívások állnak az Európai Unió előtt a következő tíz évben.

Az egész EU-ban ugyanis problémát jelent, hogy a tőkeigénynek csak mintegy a felét tudják a bankok kielégíteni. 

Az elmúlt évek sajnálatos eseményei kihatással voltak erre a területre. Mind a tőkepiaci szabályok európai szintű változása, mind a svájci frank 2015. január 15-i jelentős árfolyamváltozása folytán bekövetkezett események, mind pedig a magyar tőkepiacon egy éve nyilvánosságra került ügyek, vagyis az egyes brókercégek szabálytalan működésére vonatkozó információk miatt szükségessé vált a magyarországi tőkepiaci intézményrendszer módosítása, a szabályozás pontosítása, esetleges megváltoztatása. Tomori Erika felhívta a hallgatóság figyelmét a tőkepiac fontosságára és arra a tényre, miszerint a tőkepiac szinte az egész Ptk.-t érinti, majd összehasonlította a témája szempontjából érdekes kérdéseket a régi és az új Ptk.-ra, valamint a mostani módosító javaslatra vonatkozóan. Az előadó kitért az értékpapír fogalmára, különös tekintettel a mostani módosításra, mely változtat az eddigi definíción, és visszatér a dualista megközelítéshez, de hallgat arról, hogy milyen jognyilatkozatról van is szó. Tomori Erika szerint „itt sikerült a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni”. Más szempontból is zavaros a Javaslat. A régi Ptk.-ban még a kógencia érvényesült, az újban már áttértek a diszpozitív szabályozásra, a mostani Javaslatot tekintve viszont nem tudjuk, hogy melyik elv is fog majd érvényesülni.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Nézzük akkor meg pontosan, hogy mit mond a Javaslat Indokolása:

A Javaslat a Hatodik Könyvön belül módosítja az értékpapírra vonatkozó szabályokat. Az Indokolás szerint „az érintett rész felülvizsgálata azért vált szükségessé, mert a jogterület szabályozásának hatékonysága és konzisztenciája megkívánja egyes rendelkezések ágazati jogszabályokba történő átültetését. Különösen sürgetővé vált a Ptk. és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) egymással történő megfeleltetése. A Ptk.-ban és a Tpt.-ben meghatározott fogalmak összhangjának biztosítása a gazdasági élet kiszámítható működése és a jogbiztonság szempontjából alapvető követelmény, ezért indokolt a Ptk.-nak az értékpapírra vonatkozó alapvetéseit a szabályozási területre speciálisan irányadó Tpt. rendelkezéseihez igazítani. Ahol pedig a Tpt. –vagy felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály – részletes szabályokat rögzít, mint például a dematerializált értékpapírok előállítása, átalakítása, vagy átruházása esetében, ott a szabályozás Ptk.-beli fenntartása nem célszerű.

A Javaslat figyelemmel van arra is, hogy a Tpt. hatálya a sorozatban kibocsátott értékpapírokra terjed ki, dematerializált értékpapírt pedig kizárólag sorozatban lehet előállítani. A Ptk.-ban tehát elsősorban az okirati formában, egyedileg kibocsátott –bemutatóra vagy névre szóló – értékpapírokra vonatkozó szabályozás rögzítése indokolt, annak alapvető szabályokkal történő meghatározása mellett, hogy dematerializált formában is előállítható értékpapír, amelyre más ágazati jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A Javaslat ugyanakkor továbbra is fenntartja a Ptk. által bevezetett, meghatározó újításokat. Ennek megfelelően a Javaslat átveszi azt az értékpapír-fogalmimegközelítést, amely a nevesített értékpapírfajták mellett, azoktól eltérő, jogszabályban nem nevesített értékpapírok létrehozását is lehetővé teszi (ún. nyitott értékpapír fogalom). Ebben a formában a szabályozás kielégítően képes alkalmazkodni a tőkepiac innovációs igényeihez, valamint megfelel a nyitott piacgazdaság által támasztott elvárásoknak. A Javaslat célja tehát az olyan koherens szabályozás megvalósítása, amely összehangolja a Ptk. hatálybalépésével duplikált, néhol egymásnak ellentmondó, nem azonos fogalmakkal dolgozó, a jogalkalmazó számára nehezen kezelhető szabályokat és emellett a nemzetközi tendenciákra is tekintettel van. A Javaslat ennek fényében lényegesen egyszerűsíti az értékpapír fogalmát, emellett az elkerülhető párhuzamosságok megszüntetése végett egységesíti az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályokat. Fontos célkitűzése továbbá a Javaslatnak, hogy mellőzze az értékpapír jogintézményi alapjaihoz szorosan nem kapcsolódó, eljárási jellegű vagy a speciálisan tőkepiaci szabályozásra tartozó rendelkezéseket, valamint, hogy a pontosított anyagi jogi szabályok által, de lege ferenda a módosítandó ágazati szabályozás irányait is kijelölje.” (http://www.parlament.hu/irom40/10528/10528.pdf)

Tomori Erika szerint, ha összehasonlítjuk a három jogszabályt, a régi, az új és a legújabb Ptk.-t, akkor láthatjuk, hogy az eltérő szabályozás alkalmazására a réginél nem volt lehetőség, az újnál van, a legújabbnál viszont sajnos megint nem találunk ilyen szabályt. 

Az előadó kitért még a Javaslat más módosításaira is, pl. az óvadék szabályainak változására, de ezeket a kérdéseket a konferencia második napjáról készített beszámolóban érintjük részletesen.

A vezető tisztségviselők felelősségének kérdése a Ptk. módosításánál

A szeminárium harmadik előadója, Bulányi Tamás volt. Előadásában a Ptk. és a gazdasági társaságok szabályait elemezte, és kitért a diszpozitivitásra, továbbá a vezető tisztségviselők felelősségének kérdésére is. 

A Ptk. módosítására irányuló Javaslat a vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok rendezése körében a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget megállapító és a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okozó Ptk. 6:541. §-ának hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Ezzel párhuzamosan a Ptk. 3:24. §-át egy új (2) bekezdéssel egészíti ki. Eszerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. Ha azonban kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Az e módosítással kapcsolatos vitát a második napi beszámolóban ismertetjük.

---