Még nyáron elfogadhatja a Parlament az új ügyvédi törvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018. január 1-étől a jogtanácsosok közül csak a kamarába integrálódó jogtanácsosok láthatnak el igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatos, vagyis a jogi képviselet ellátásával és az okiratok ellenjegyzésével összefüggő feladatokat. Ilyen és más újdonságokat tartalmaz az április 26-án benyújtott új ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb újdonságokat.

Jogtanácsosok az új törvény hatálya alatt

Az egyik legjelentősebb újítás a hosszabb ideje ismert tény, hogy a jogtanácsosok bekerülnek az új ügyvédi törvény hatálya alá. A Javaslat szerint ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében

a) ügyvéd,

b) európai közösségi jogász,

c) külföldi jogi tanácsadó,

d) kamarai jogtanácsos,

e) alkalmazott ügyvéd,

f) alkalmazott európai közösségi jogász,

g) ügyvédjelölt és

h) nyilvántartásba vett jogi előadó folytathat.

Mindez azt jelenti, hogy a Javaslat integrálja az ügyvédi tevékenységet gyakorlók körébe kamarai jogtanácsos elnevezéssel azokat a munkaviszony vagy közszolgálati jogviszony alapján ügyvédi tevékenységet végző személyeket, akik a jövőben az ügyvédi kamara tagjaként láthatják el tevékenységüket. A szabályozás kiterjed a kamarai jogtanácsosok, mint principálisok irányítása és ellenőrzése alatt dolgozó nyilvántartásba vett jogi előadókra, akik a jogi szakvizsga megszerzése érdekében folytatott gyakorlatukat az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel mellett végzik.

 

A Javaslat az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megújításán túl a jogtanácsosoknak kizárólag azon tevékenységét kívánja a jövőben szabályozni, amely az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatos, vagyis a jogi képviselet ellátásával és az okiratok ellenjegyzésével függ össze. Ezt a Javaslat alapján azon jogtanácsosok láthatják el, akik kamarai taggá válnak. Emiatt a Javaslat nem az ügyvédekre, hanem az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás célul tűzi ki az ügyvédi tevékenységet ellátók vonatkozásában az egységes és megfelelő garanciák érvényre juttatását.

A Javaslat hatására a jogtanácsosok vonatkozásban garanciális szabályok fognak érvényesülni, például a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakmagyakorlásra vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések terén.

A jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes abban az értelemben, hogy nem minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, ugyanakkor jogi képviselet, valamint az okirati ellenjegyzés a jövőben csak kamarai tagság mellett lesz ellátható. A jogtanácsos és munkáltatója dönti el, hogy fog-e a jogtanácsos olyan tevékenységet is végezni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges. A Javaslat biztosítja továbbá az ügyvédi és kamarai jogtanácsosi státusz közti átjárhatóságot, egy évi kamarai jogtanácsosság után lehetővé teszi az ügyvéddé válást.

A jövőben a kamarai jogtanácsos elnevezés alatt azokat a munkaviszony, tág értelemben vett közszolgálati jogviszony vagy közérdekű tevékenységre irányuló önkéntes jogviszony alapján ügyvédi tevékenységet végző személyeket takarja, aki a jövőben az ügyvédi kamara tagjaként láthatják el tevékenységüket.

A közszféra által alkalmazott jogtanácsosok közül a Javaslat csak azokat fogja közvetlenül érinteni, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. Ebben az esetben eljárásra jogosult lesz a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is.

A jogi előadók tekintetében a szabályozás az ügyvédjelöltek mintájára kerül majd kialakításra. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak, a munkáltató pedig köteles biztosítani, hogy a jogi előadó a képzésben részt vehessen.

A jövőben a kamarába be nem lépő jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik speciális törvényi szabályozás, mivel a Javaslat szerint nem indokolt az igazságszolgáltatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység szabályozása.

 

A védekezés céljából készült irat

A titokvédelem szabályai közül, mint újdonság, érdemes kiemelni, hogy a Javaslat kiterjeszti a titokvédelmet a védekezés céljából készült iratokra is, minden bírósági, hatósági és közhatalmi eljárás vonatkozásában. A védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokukból. Ezzel a Javaslat az ún. legal professional privilege (LPP) szabályait építi be a törvénybe. Ennek lényege, hogy az ügyfél és ügyvéd közötti kommunikáció védelemben részesül, ezekhez (pl. levelezéshez, telefonbeszélgetésekhez) az ügyfél jogsértése miatt eljáró hatóságok nem férhetnek hozzá, számukra ez tiltott terület. Ez a szabály azért szükséges, hogy az ügyfél szabadon feltárhassa ügyvédje számára az állítólagos jogsértéssel kapcsolatos ténytudását, és ezzel a védelmét lehetővé tegye. A védekezés céljából készült irat védelme kapcsolódik az ügyvédi titokhoz, de azzal nem azonos: az ügyvédi titok az ügyvéd oldaláról adja meg a védelmet, míg a védekezés céljából készült irat védelme az ügyfélnél fellelhető kommunikációt védi, amit az ügyvédi titoktartási szabály alapján nem lehet elfedni a hatóságokkal szemben.

 

Ügyvédi tevékenység

Meghatározásra kerül az ügyvédi tevékenységek köre, illetve az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében, kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeké is (pl. bizalmi vagyonkezelői tevékenység). A kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja.

A Javaslat szerint az ún. klasszikus ügyvédi tevékenységek körébe az alábbiak tartoznak:

a) a jogi képviselet ellátása,

b) büntetőeljárásban védelem ellátása,

c) a jogi tanácsadás,

d) az okiratszerkesztés,

e) az okirat ellenjegyzése,

f) az ezekhez kapcsolódó tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,

g) valamennyi ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.

Kiegészítő tevékenységeknek az olyan tevékenységek minősülnek, amelyeket az ügyvédi tevékenységet gyakorló a klasszikus ügyvédi tevékenységen felül elláthat. A Javaslat szerint az alábbi tevékenységgel minősülnek kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységek:

a) szabadalmi ügyvivői tevékenység,

b) adótanácsadás,

c) társadalombiztosítási tanácsadás,

d) biztosítási tanácsadás,

e) munkaügyi tanácsadás,

f) bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,

g) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

h) bizalmi vagyonkezelési tevékenység,

i) ingatlanközvetítői tevékenység,

j) társasházi közös képviselői tevékenység,

k) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papír alapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint

l) közvetítői eljárásban és büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

A kiegészítő tevékenységek köre bővült a korábbi szabályokhoz képest a biztosítási tanácsadás, a munkaügyi tanács bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása, a bizalmi vagyonkezelési tevékenység, a társasházi közös képviselői tevékenység, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papír alapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint a közvetítői eljárásban és büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység tevékenységi körökkel. A Javaslat elhagyja az olyan tevékenység felsorolását, melynek végzésére az ügyvédet jogszabály hatalmazza fel.

Fontos szabály, hogy a klasszikus ügyvédi tevékenység mellett ugyanazon ügyfél számára a kiegészítő tevékenységek közül bizalmi vagyonkezelési tevékenység, ingatlanközvetítői tevékenység, valamint társasházi közös képviselői tevékenység nem végezhető. Erre azért van szükség, mert a klasszikus ügyvédi tevékenység ellátása során az ügyvédi tevékenységet gyakorló olyan információk birtokába kerülhet, amelyek a felsorolt kiegészítő tevékenységek ellátása során esetleg befolyásolhatják az ügyfél érdekeinek legmegfelelőbb feladatellátást. A tilalom alól kizárólag ügyvédi iroda mentesülhet abban az esetben, ha ehhez az ügyfél írásban kifejezetten hozzájárul és még ebben az esetben is a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjainak kell ellátnia, annak érdekében, hogy a tilalom célja érvényre jusson.

 

Felelősségbiztosítás, anyagi felelősség

Fokozatosan emelésre kerül az ügyvédi tevékenység gyakorlása kapcsán előírt felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege, valamint az eddigi homogén szabályozás helyett az ügyvédi tevékenység gyakorlója anyagi felelősségének lehetséges korlátait az egyes ügyvédi tevékenységekhez igazodó módon, differenciáltan szabályozza a Javaslat. A felelősségbiztosítással kötelezően fedezendő kártérítés és sérelemdíj legalacsonyabb összege 15 millió forint lesz, amit káreseményenként kell érteni. Mivel ez jelentős emelés a hatályos 8 millió forinthoz képest, ezért hosszabb időt áll majd rendelkezésre az alapösszeg eléréséhez: a kötelező minimális összeg évente emelkedik. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie egyes kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységekre is. A kamarai jogtanácsos és jogi előadó tevékenységére nem kell felelősségbiztosítást kötni, mivel ők a munkáltatójuk utasítására, a munkáltató érdekében és javára végzik feladataikat, így jellemzően a munkáltatójuknak tudnak kárt okozni, ha nem megfelelően végzik munkájukat. Az ő belső viszonyukat a munkajog szabályai rendezik, így a munkavállaló kártérítési felelősségét is.

A Javaslat kiemeli, hogy a felelősségbiztosítást a kártérítési és sérelemdíj fizetési kötelezettség biztosítására kell megkötni. A kár lehet szerződésszegéssel és szerződéses kívül okozott. Az ügyvéd jellemzően a saját ügyfelének (megbízójának) okoz kárt, pl. hibás jogi tanáccsal, határidő elmulasztással. Ezek szerződésszegéssel okozott károk, mivel az ügyvéd a megbízási szerződésben vállalja a feladatot, és e szerződéses kötelezettségének megszegésével okozhat kárt. Kivételesen az ügyvéd harmadik félnek, szerződésen kívül is okozhat kárt. A harmadik fél kára eredhet pl. jogszabályba ütköző szerződés szerkesztéséből, mely szerződést az ügyvéd megbízója és e harmadik fél köt meg. Ha az ilyen szerződést kamarai jogtanácsos szerkeszti, a Ptk. 6:540. § (1) bekezdése alkalmazandó: ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. A kamarai jogtanácsos foglalkoztatásával a munkáltató ezt a felelősséget magára vállalja, azzal, hogy úgy dönt, hogy a jogi szolgáltatást nem független ügyvédtől veszi igénybe, hanem arra kamarai jogtanácsost alkalmaz. E felelősség fedezetére ugyanakkor a munkáltató nem köteles felelősségbiztosítást kötni. Az ügyvédi iroda tagjára az iroda, az alkalmazott ügyvédre a munkáltató köt felelősségbiztosítást. Az ügyvéd felelősségbiztosításának ki kell terjednie az ügyvédjelölt és az ügyvédasszisztens tevékenységére.

 

Helyettes ügyvéd

Új elemként jelenik meg a Javaslatban a „helyettes ügyvéd” jogintézménye, ami lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek ügyeinek ellátása az ügyvéd akadályoztatása (pl: betegsége) esetén is folyamatos és gördülékeny legyen. Kötelezettségként kerül előírásra, hogy az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda (helyettesített ügyvéd) az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbízzon, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettesítésre való feljogosítást be kell jelenteni a területi kamarának.

 

Érdekellentét, ügyvállalási korlátok

Az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható. Az érdekütközésnek a megbízások tekintetében kell fennállnia, vagyis a konkrét megbízások fényében kell vizsgálni a konfliktus lehetőségét, ha a két ügyfél egyébként perben áll, de egyik megbízás sem ezt a pert érinti, a konfliktus nem áll fenn.

Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, a fenti tilalom nem érvényesül, ha az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik, az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy az ügyvéd a másik ügyfél javára is vállalhassa ügyvédi tevékenység végzését, az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és az ügyvéd ésszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.

Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy az együttes elvállalás feltételei nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az adott ügyre a megbízást megszüntetni.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban közhatalmat gyakorló szerv alkalmazottjaként, közjegyzőként, vagy vitarendezőként eljárt. A közhatalmi hatáskört gyakorló szervnél korábban alkalmazásban állt személy e jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet azon szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, mellyel jogviszonyban állt. E tilalom alkalmazandó akkor is, ha az adott személy a közhatalmi eljárást folytató szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szervnél dolgozott. A szabályok alól felmentés nem adható. Korábbi munkáltatójával szemben az ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.

A megbízás vállalás korlátainak megsértése nem eredményezi az érintett megbízási szerződés semmisségét, mivel az egyáltalán nem lenne adekvát szankciója az ügyvéd kötelezettségszegésének, gyakran az új megbízónak is inkább sértené a rövidtávú érdekeit. A szabályszegésért az ügyvéd fegyelmi felelősséggel tartozik.

 

Összeférhetetlenség

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen: a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi szolgálati és az igazságügyi szolgálati jogviszony, a közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, bírósági végrehajtói, végrehajtó-helyettesi jogállás, valamint a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony gazdasági társaságban, továbbá minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenység, kivéve, ha a Javaslatban máshogy rendelkezik.

Nem összeférhetetlen (akkor sem, ha ellenérték fejében végzik) az oktatói tevékenység, a tudományos, művészeti és sporttevékenység, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység, az önkéntes tartalékos szolgálati viszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ellátása, a választottbírói tevékenység, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység, a jogi szakfordítói, tolmácsolási tevékenység, a nem igazságügyi szakértői tevékenység, a választási bizottsági tagság, a belső adatvédelmi felelősi tevékenység, a végelszámolói feladat ellátása, a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása, valamint egyéb jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása.

A kivételek semmiképpen nem járnak azzal, hogy megengedetté válna az ügyvéd számára olyan ügyvédi tevékenység, megbízás elvállalása, amely az ügyvédi tevékenységének függetlenségét veszélyeztethetné. Előfordulhat ugyanis, hogy az ügyvéd egyéb tevékenysége (pl. vezető tisztségviselősége, vagy oktatói tevékenysége) és ügyvédi tevékenysége között érdekellentét merül fel. Ezeket a helyzeteket a tervezet új, érdekkonfliktusra vonatkozó szabályai hivatottak kezelni. Az új szabályok azt határozzák meg, hogy az ügyvéd mikor nem vállalhat el egy konkrét ügyet (pl. peres képviseletet, szerződéskészítést, jogi tanácsadást) ügyvédként, mivel az ügy elvállalása érdekkonfliktus elé állítaná az ügyvédet, mely konfliktus terhe gátolhatná abban, hogy az ügyvédi tevékenységét függetlenül, legjobb tudása szerint, kizárólag megbízója érdekében lássa el.

Ha összeférhetetlenség merülne fel, az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a területi kamarának be kell jelenteni, valamint harminc napon belül meg kell szüntetni. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig ügyvédi tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható. Ha az összeférhetetlenségi okot az ügyvéd nem szünteti meg, kamarai tagságát a területi kamara megszünteti.

 

Megbízás

Az ügyvéd egyrészt a megbízó megbízása alapján jár el, másrészt eljárhat a bíróság, illetve a hatóság kirendelése, munkaviszony vagy jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is.

Továbbra is főszabály marad, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodik meg a megbízás díjában. A Javaslat újítása, hogy korlátozza sikerdíj kikötését, vagyis azt, hogy az ügyvéd díjazását valamilyen eredmény eléréséhez kössék a felek. A sikerdíjat sok országban tiltják, illetve korlátozzák. Ennek indoka általában az, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel nem egyeztethető össze az eredményhez kötöttség, és ebben az értelemben az eredmény elérésének elvállalása, illetve az ügyvédek szigorúan a jogszabályok keretei között cselekszenek, mellyel szintén nehezen egyeztethető össze az ügyvédnek az eredményhez, és nem pusztán a szabályszerűséghez kötött érdekeltsége, ösztönzöttsége. A Javaslat arra az álláspontra helyezkedett, hogy bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. A teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költségek, valamint az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott. Az ennek ellentmondó sikerdíj sem tilos (fegyelmi eljárást sem vonhat maga után), viszont a Javaslatban meghatározott mértéket meghaladó sikerdíj bíróság előtt nem érvényesíthető.

 

Azonosítani kell az ügyfeleket

Az új szabályok szerint a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével valamennyi ügyvédi tevékenységre vonatkozó megbízási szerződés megkötése előtt köteles az ügyvéd megtenni az ügyfél azonosítását. Az ügyvédnek már nem kell külön részletes írásos tájékoztatóval szolgálnia az ügyfél számára az azonosításról és az annak keretében történő adatigénylésről, és a különböző nyilvántartó szervektől igényelhető adatok köre már nem az ügyfél erre irányuló írásos engedélyétől függ, hanem a meghatározott adatkör tekintetében az ügyvéd ex lege lesz jogosult és egyben kötelezett az adatok megismerésére.

 

Az ügyvédi meghatalmazás

Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. A meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja. Viszont a korlátozás bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik

 

Kirendelés

A hatályos szabályok a kirendelt ügyvéd összefoglaló fogalmába beletartozott a jogi segítőként eljáró ügyvéd is, ugyanakkor az ő kirendelésére nem az ügyvédi törvény, hanem a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni, a jövőben a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jogi segítőként eljáró ügyvédekre a nem terjednek ki a kirendelt ügyvédre vonatkozó rendelkezések.

A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatban meghatározott esetekben maguk a büntetőeljárást lefolytató szervek teszik meg a kirendelést az ott meghatározott szabályoknak megfelelően, ugyanakkor főszabály szerint az eljáró kirendelt védő kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz.

---