Új jogkezelő szervezet-típust vezet be a kjk törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új jogkezelő szervezet-típust vezetett be a kjk Irányelv, és ennek nyomán a kjk törvény is. Ez az úgynevezett független jogkezelő szervezet.  E szervezeteket nem a jogosultak hozzák létre, és nyereségszerzési céllal működnek.  Itt is a túl elvont irányelvi fogalom okozza a nehézséget.


A hazai közös jogkezelési rendszer részletes szabályozása folyamatosan fejlődött 1996-os, akkor még rendeleti szintű bevezetése (146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet) óta. Mindvégig változatlan volt az irányadó fogalom. A közös jogkezelés az egyedileg nem gyakorolható szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok gyakorlása a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő (törvényben előírt közös jogkezelés) vagy az a jogosultak elhatározásán alapul (önkéntes közös jogkezelés).  Vannak olyan vagyoni jogok, amelyek esetében nemzetközi egyezmény, vagy az uniós jog előírása, vagy a száz évet meghaladó gyakorlat, hagyomány alapján a tipikus, a törvényben előírt joggyakorlási mód a közös jogkezelés, mert az egyedi joggyakorlás a tipikus, tömeges felhasználások körében nem járható út. Ezek a törvényben előírt közös jogkezelési esetek, amelyek között vannak olyanok, amikor a közös jogkezelés kötelező, és olyanok, amikor a közös joggyakorlás ellen a jogosult tiltakozhat (kilépés). Kilépés nélkül közös jogkezelés csak akkor írható elő, ha a kötelező jellegnek van nemzetközi egyezményes, vagy uniós jogi alapja.

A közös jogkezelés több tevékenységet foglal magában: a képviselt jogosultak művei vagy teljesítményeinek felhasználásának engedélyezése, a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek díjszabásban való meghatározása, a művek teljesítmények felhasználásának ellenőrzése, a jogdíjak beszedése, felosztása, vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek való átadása, jogsértés esetén az igények érvényesítése bíróság előtt.

2011. óta a most bekövetkezett, alább tárgyalt változásig a hazai közös jogkezelés rendszerét a fent leírtakon túl az jellemezte, hogy a közös jogkezelő szervezetek nem rendelkeznek jogi monopóliummal, a közös jogkezelés azonban nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység. Nyilvántartásba csak a reprezentatív, kellően széles képviseletet biztosító tagsággal, illetve bel- és külföldi megbízói körrel rendelkező szervezeteket lehetett venni, ez a „párja” az egyedi joggyakorlás elismert nehézségének. Minden, nyilvántartásba vett, az adott vagyoni jogot az adott jogosulti csoport javára a piacon egyedül kezelő, tehát természetes monopóliumot gyakorló közös jogkezelő szervezet kiterjesztett hatállyal végzi a közös jogkezelést.  A kiterjesztett hatály a képviseleti jog kiterjesztését jelenti azokra a bel- és külföldi jogosultakra, akik nem csatlakoztak a nyilvántartásba vett szervezethez. A felhasználó oldalán a kiterjesztés teljes jogszavatossággal jár. Ha ugyanazon jogosulti csoport javára ugyanazon vagyoni jogot több szervezet kívánja közösen kezelni, és mindegyik szervezet megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, akkor  a nyilvántartásba vett szervezeteknek meg kell arról állapodniuk, hogy melyikük képviseli az egyik szervezethez sem csatlakozott bel- és külföldi jogosultakat. Megállapodás híján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Hivatal) jelöli ki a kiterjesztett képviselettel eljáró közös jogkezelő szervezetet. Ha a szervezet ún. engedélyezési jog nélkül fennálló díjigényt érvényesít (pl. ilyen a követő jogi díjigény), akkor még abban az esetben is csak egy szervezet léphet fel az érintett felhasználókkal szemben, ha netán több nyilvántartásba vett szervezet lenne jogosult a díjigény közös gyakorlására. Megállapodás híján a Hivatal kijelölése nem csak a kiterjesztett hatályú képviseletre, hanem a díjigény kizárólagos gyakorlására is kiterjed.

A kjk törvénnyel bekövetkező, az eddig is az átlátható működést messzemenően biztosító, korszerű rendszer alapvető vonásait nem érintő változás forrása a 2014-es kjk Irányelv, amely egyrészt részletesen, sőt sajnos túlságosan is kazuisztikusan szabályozza a közös jogkezelő szervezetek átlátható működése szabályait.  A változás tényleges oka a közös jogkezelés elvont irányelvi, és a kjk törvénybe is részben átvett fogalma. Nemcsak azok a joggyakorlási esetek tartoznak a közös jogkezelés körébe, amelyek az egyedi joggyakorlást a felhasználás számossága, és gyakorisága miatt – tipikus jogosultat feltételezve – nem teszik lehetővé, hanem minden olyan eset, amikor egy szervezet több szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogosult javára, a jogosultak közös érdekében vagyoni jogot gyakorol. Közös jogkezelő szervezet csak olyan szervezet (belföldön: egyesület) lehet, amelynek ez a főtevékenysége, és amely vagy a képviselt jogosultak ellenőrzése alatt áll, vagy nyereségszerzési cél nélkül működik. Ennek a tág fogalomnak a megalkotására azért volt szükség, mert a közös jogkezelés fejlődése során Európában a legkülönbözőbb szervezeti formák és működési módok alakultak ki a tagsággal nem rendelkező alapítványoktól az egyesületi jellegű szervezeten és működésen át a non-profit kereskedelmi társaságokig.

Az így megalkotott fogalom hátránya, vagy kissé semlegesebben következménye, hogy a magyar jogba is be kellett vezetni a közös jogkezelés egy olyan körét, amelynek nem előfeltétele az egyedi joggyakorlás nehézsége, és így nem előfeltétele az érintett jogosultak kellően széles képviselete sem.

Ennek nyomán a kjk törvény bevezeti a közös jogkezelés /közös jogkezelő szervezet, valamint a reprezentatív közös jogkezelés/közös jogkezelő szervezet fogalmát. A „sima” közös jogkezelés esetében elesik a kellően széles képviseleti kör követelménye, és ennek az a következménye, hogy az ilyen szervezetek nem is rendelkeznek kiterjesztett hatályú képviseleti joggal, azaz csak a tagjaikat, és megbízóikat képviselik. Ennek megfelelően nincs is szükségük tevékenységi engedélyre, tevékenységük megkezdését csupán be kell jelenteniük a Hivatalhoz, amely ezt a bejelentést – ha a szervezet a törvényi követelményeknek megfelel – tudomásul veszi. A törvényi követelmények a következők: olyan munkavállalók, amelyek révén a szervezet rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal, és informatikai felkészültség, amely a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok feldolgozására való képességet jelent.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Szerző: dr. Tattay Levente

Ismertető és megrendelés >>

 A reprezentatív közös jogkezelés előfeltétele a már említett törvényi követelményeken túl az érintett  jogosultak, illetve repertoárjaik tekintetében fennálló kellően széles képviseleti jog, amelynek meglétét hatósági engedélyezés keretében vizsgálja a Hivatal. A hatósági engedéllyel együtt jár a kiterjesztett hatályú képviselet is. Mivel a közös jogkezelő szervezetek nem rendelkeznek jogi monopóliummal, ezért több, engedélyezett reprezentatív közös jogkezelő szervezet közül a megváltozott rendszerben is csak egy rendelkezhet kiterjesztett képviseleti joggal. Annak eldöntése, hogy ez melyik, ugyanúgy történik, mint ahogy ezt a 2011. óta hatályos szabályok rendezték.

Azokban az esetekben, amikor a szerzői jogi törvény előírja az adott vagyoni jog közös kezelését, kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezheti a közös jogkezelést.

A közös jogkezelő szervezetek feladatai, tevékenysége nem változott, az a díjszabás megalkotásától a jogdíj felosztásáig, illetve a jogsértéssel szembeni fellépésig terjed.

Új jogkezelő szervezet-típust vezetett be a kjk Irányelv, és ennek nyomán a kjk törvény is. Ez az úgynevezett független jogkezelő szervezet.  E szervezeteket nem a jogosultak hozzák létre, és nyereségszerzési céllal működnek.  Itt is a túl elvont irányelvi fogalom okozza a nehézséget. Eszerint minden, nem jogosulti tulajdonosi ellenőrzés alatt működő, olyan vállalkozás, amely a saját nevében több jogosult javára eljárva felhasználást engedélyez, díjat szed be, stb., e körbe tartozik.  A gyakorlati szempontok figyelembe vételével csak olyan szervezeteket, mégpedig vállalkozásokat kellett volna e fogalom hatálya alá sorolni, amelyek az egyébként a szerzői jogi törvényben előírt közös jogkezelő tevékenységet olyan jogosultak javára végzik, akik jogszerűen gyakorolták a reprezentatív közös jogkezeléssel szemben fennálló tiltakozási (=kilépési) jogukat, vagy a „sima” közös jogkezelés esetében nem csatlakoztak szabályszerűen bejelentett közös jogkezelő szervezethez. A kötelező, kilépést nem engedő közös jogkezelés terén nem működhetnek független jogkezelők. Most a két szerzőt (pl. sokszor együtt alkotó zeneszerző, és szövegíró) az egyedi joggyakorlás körében, szerzői tulajdonlás nélkül képviselő gazdasági társaságtól kezdve a több ezer, kilépett szerzői jogosultat kizárólag a törvényben előírt közös jogkezelés valamelyik esetében (pl. nyilvános előadás) képviselő vállalkozásokig minden „közvetítőt” független jogkezelőnek kell tekinteni. A független jogkezelő szervezetek tevékenysége nem közös jogkezelés, az átláthatóságot biztosító, a közös jogkezelő szervezetekre irányadó előírások azonban e szervezetekre is vonatkoznak. Tevékenységüket csak tudomásul vett hatósági bejelentést követően kezdhetik meg. Évente egy alkalommal részletes tájékoztatást kell adniuk annak a jogosultnak, akinek a tájékoztatással érintett időszakban jogdíjbevételt osztottak fel vagy egyéb kifizetéseket teljesítettek. Honlapjukon közzé kell tenniük létesítő okiratukat, szervezeti és működési szabályzatukat, tagsági szabályzatukat, felosztási szabályzatukat, tagjaik és az általuk képviselt jogosultak névsorát, azoknak a külföldi szervezeteknek a megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött, vezető tisztségviselőik nevét, ideértve az szervezeti képviseleti joggal rendelkező, a szervezetet irányító, de vezető tisztségviselőnek nem minősülő személyt is. Indokolt kérésre tájékoztatást kell adniuk elektronikus úton is a független jogkezelési tevékenysége körébe eső szerzői művekről és kapcsolódó jogi teljesítményekről, a jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogokról, a képviselettel érintett földrajzi területről. Jogkezelési tevékenységüket nyilvános, az SZTNH nyilvántartásában is hozzáférhető díjszabás alapján gyakorolhatják.

A közös jogkezelés feletti hatósági felügyelet abban a körben, amelyben a független jogkezelő szervezetek bejelentési és egyéb, a törvényben előírt kötelezettsége fennáll, kiterjed a független jogkezelő szervezetekre is.

A korábbi szabályozás hiánya volt, hogy hatálya nem terjedt ki a külföldi, hazai felhasználásokat engedélyező jogkezelő szervezetek tevékenységére. Ezt a hiányt a kjk törvény pótolja. Ugyanolyan engedélyezési/bejelentési kötelezettség terjed ki a külföldön letelepedett közös és független jogkezelő szervezetekre, mint a belföldiekre, ha tevékenységük hazai felhasználás engedélyezésére is kiterjed. (Ez alól kivétel a zeneművek több területre kiterjedő hatályú online felhasználásának az engedélyezése). Az EGT-ben letelepedett közös jogkezelő szervezetek a bejelentés (reprezentatív közös jogkezelés esetén az engedélyezés) követelményeinek való megfelelést igazolhatják a saját felügyelő hatóságuk által kiállított igazolással.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]