Vagyon-e az ingatlan?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A keresőtevékenységet nem folytató aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatásának a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott jövedelemhatár el nem érése és a vagyon hiánya általános konjunktív feltételei – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes és házastársa kilenc hozzátartozójával élt együtt egy háztartásban. Közülük hét a felperes kiskorú gyermeke, egy a felperes nagykorú gyermeke, továbbá egy fő az unokája, a velük élő nagykorú gyermekének a gyermeke. A felperes életvitelszerűen a Budapest környéki lakásban élt, melynek felerészben tulajdonosa volt, az ingatlan becsült forgalmi értéke 18 millió forint. Ezen kívül tulajdonosa volt még egy budapesti lakás 1/1 tulajdonrészének, melynek becsült forgalmi értéke 6 millió forint.

 

Eljárás az aktív korúak ellátásával kapcsolatban

Az alperes hatóság aktív korúak ellátására való jogosultságot állapított meg a felperes részére 2012. április 1-től. 2015. június 15-én az elsőfokú hatóság hivatalból eljárást indított az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata érdekében, a vizsgálat a 2014. május 1. és 2015. április 30. közti időszakra terjedt ki. Ennek eredményeként a felperes részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságot, ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot a hatóság megszüntette. A fellebbezés folytán eljárt alperes helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

 

A kereseti kérelem

A felperes vitatta egyrészt a megállapított átlagjövedelmet, mivel a nagykorú gyermeket és az unokát nem számították be, másrészt az ingatlanok megállapított értékét is.

 

Az elsőfokú eljárás

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a felperes keresetét. Kiemelte, hogy a szociális törvény [33. § (1) és (2) bekezdése] értelmében az aktív korúak ellátásának kritériuma, hogy a jogosult saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. A megélhetés nem biztosított követelmény a törvény alapján akkor teljesül, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és nincs vagyona. A bíróság hangsúlyozta, hogy ez a két kritérium konjunktív feltétel, és bármelyik feltételnek való meg nem felelés egyenként is elegendő a jogosultság hiányának megállapításához. A felperes az ingatlanok miatt ezért elveszti a jogosultságát.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint a tulajdonában álló két lakás együttesen is alatta marad a családi szükségletnek, ezért ezeket vagyonként számításba venni nem jogszerű.

[htmlbox akr]

 

A Kúria megállapításai

A Kúria alaptalannak találta a kérelmet. Álláspontja szerint már az első kritérium, miszerint a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át, sem teljesült, mivel a szociális törvényben meghatározott számítások szerint meghatározott fogyasztási egységre (a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma) jutó havi nettó jövedelem (29 018 forint) meghaladja a jogszabályban előírt jogosultsági határt (25 650 forint). A család egy főre jutó nettó jövedelmének a jogszabály által meghatározott limit alatti volta a támogatás nem mellőzhető konjunktív feltétele. Már önmagában emiatt is megállapítható a jogosultság hiánya.

Ennek ellenére vizsgálta a vagyon kérdését is. A szociális törvény [4. § (1) bekezdés b) pont] alapján vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, amelynek

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja.

Kiemelendő, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik.

A felperes szerint második ingatlantulajdonát (budapesti) nem lehet vagyonnak tekinteni, mert mindennapi életviteléhez szükséges, továbbá azzal együtt sem érné el családjával a jogos szociális lakásigény minimumát. A Kúria azonban kiemelte, hogy a beszámítás alóli kivételnek csak az érintett életvitelszerűen lakásként használt ingatlanát lehet tekinteni, ami értelemszerűen csakis egy lakás lehet. A további ingatlan becsült forgalmi értéke (6 millió forint) a törvény szerinti értékhatárt (855 000 forintot) meghaladja, ezért vagyonnak minősül. Vagyis a felperes ezen az alapon sem minősíthető jogosultnak.

Mindezek alapján a Kúria a felperes keresetét elutasította.

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.IV.35.709/2016.) a Kúriai Döntések 2018/1. számában 32. szám alatt jelent meg.

 

---