A kilakoltatástól is véd a magáncsőd intézménye


Az eljárás legnagyobb előnye az lehet, hogy az adóst megvédi a kilakoltatástól, a magas végrehajtói költségektől, valamint a hitelezők versengéséből fakadó esetleges vagyonvesztéstől.

Az adósságrendezési eljárásról a 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: törvény) rendelkezik, mely arra biztosít lehetőséget, hogy a természetes személy adósok rendezhessék tartozásaikat hitelezőikkel.

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, amennyiben magánszemélyek olyan tartozásokat halmoznak fel, amelyek már meghaladják fizetőképességük kereteit, akkor lehetőséget kapnak olyan megállapodás megkötésére, amely által kikerülhetnek az adósságcsapdából. Az eljárás legnagyobb előnye abban mutatkozik meg, hogy az adóst megvédi a kilakoltatástól, a magas végrehajtói költségektől, valamint a hitelezők versengéséből fakadó esetleges vagyonvesztéstől. Az adósságrendezés kettő úton valósulhat meg, első körben az adós és a hitelezők közötti megállapodásra ösztönöz a törvény, amely rugalmasabb és olcsóbb is a bírósági eljárásnál, amely utóbbi a megállapodás sikertelensége esetén indítható. A bíróságon kívüli eljárásban, bár nem szükséges bírósági jóváhagyás a megállapodáshoz, az állami védelmet biztosítja a Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely ellenőrzi, hogy az adós megfelel- e az eljárás kezdeményezése feltételeinek.

1. Milyen feltételeknek kell megfelelni?

A törvény több feltételt is meghatároz, amelyeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy kezdeményezhető legyen az adósságrendezési eljárás. Ezek az alábbiak:

a.) Minimum 2 millió forint, de maximum 60 millió forint tartozással kell rendelkeznie az adósnak, amely összeg kamatokkal és járulékokkal együtt értendő. Amennyiben adóstársként kerül az eljárásba, akkor adóstársakkal együtt, összességében értendő a kitétel. Fontos, hogy ezen tartozások legalább 80%- a olyan legyen, amely az adós (adóstársak) által nem vitatott, valamint legalább egy legyen a tartozások között olyan, mely már legalább 90 napja lejárt esedékességű követelés és amelynek összege kamatokkal és járulékokkal együtt már meghaladta az 500.000 forintot. További feltétel, hogy legyen fogyasztói hitel, vagy egyéni vállalkozás finanszírozásából eredő hitel a tartozások között.

b.) Fontos, hogy a fenti tartozások nagyobbak legyenek, mint az eljárásba tartozó vagyon 80%- a, de kevesebb, mint az adós teljes belföldön lévő vagyonának 200%- a. Ebbe bele kell számítani azt a vagyont is, amely az elkövetkező öt év várható bevétele.

c.) További kitétel, hogy a fenti tartozások között maximum öt hátrasorolt követelés lehet.

Hátrasorolt követelésnek azt tekintjük, amelynek az adós/adóstárs a jogosultja, illetve ezek közeli hozzátartozója, kivéve ez alól a tartásdíj és a kártérítés. Ide tartozik még az olyan gazdálkodó szervezet, mint jogosult, amelynek az adós/adóstárs vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5 %- os részesedéssel rendelkező tagja. Ezeken felül hátrasorolt követelés az olyan magánjogi tartozás, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb hitelezők követelései közé.

d.) Fontos, hogy a tartozás ne jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben keletkezzen amiatt, hogy az adós/adóstárs nem állt helyt a tartozásokért, vagy jogellenesen visszaélt a korlátozott tagi felelősségével, illetve mint vezető tisztségviselő a hitelezők érdekeit megsértette.

2. Mikor indítható az eljárás?

Az adósságrendezési eljárás négy esetben indítható, amelyek a következők:

a) fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a 7. § szerinti tartozások miatt a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,

b) legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,

c) legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),

d) a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

3. Kik nem élhetnek a magáncsőddel?

A törvény meghatároz olyan eseteket is, amikor nem kezdeményezhető az eljárás.

Ilyen például, ha az elmúlt tíz évben az adós/adóstárs érdekkörébe eső okból már elutasításra került adósságrendezési eljárás iránti kérelem, vagy megszüntették bírósági adósságrendezési eljárását, illetve ha ugyanezen időszakban már volt sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezése, vagy arra azért nem került sor, mert az együttműködési kötelezettségeit, vagy az előírt szabályokat az adós/adóstárs megszegte. Ugyanígy kizárt akkor is, ha a meghatározott tíz éven belül sikeres megállapodást kötött a hitelezőkkel, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánították.

Az sem indíthat adósságrendezési eljárást, aki már részt vett ilyen eljárásban az adós/adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként, de az ott meghatározott kötelezettségeit nem teljesítette. Ebben az esetben az akkori jogerős döntéstől kell eltelnie tíz évnek ahhoz, hogy új eljárásban részt vehessen.

Amennyiben már van folyamatban lévő adósságrendezési eljárás (akár külföldön, vagy itthon), akkor annak adósa/adóstársa, vagy egyéb kötelezettje sem indíthat új eljárást addig, amíg az le nem zárult, illetve amíg az ott meghatározott fizetési kötelezettségének eleget nem tett, vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette. A külföldön folyamatban lévő eljárás is kizáró ok lehet a belföldi magáncsőd eljárás megindítására, illetőleg az is, ha már jogerős határozatot hoztak az adós/adóstárs ellen, feltéve, hogy azt Magyarországon is el kell ismerni.

A fentieken kívül általánosságban elmondhatjuk, hogy egyrészt fontos, hogy belföldinek minősüljön az adós/adóstárs az eljárás kezdeményezéséhez, másrészt amennyiben a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnése, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnése tárgyában hozott a bíróság határozatot, akkor a határozatának jogerőre emelkedését követően tíz év várakozás szükséges az új eljárás megindításához.

A törvény a kizáró okok közé sorolja azt is, amennyiben az adóstársak és az egyéb kötelezettek között legalább 200.000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítésére irányuló eljárás van folyamatban.

Végül pedig a büntetőeljárásból származó pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozás, illetve vagyon elkobzás, vagy zár alá vétel is kizáró okok, ahogy a közigazgatási, vagy szabálysértési eljárásban kiszabott, legalább 500.000 forint összegű bírságtartozás és néhány kivétellel a közjogi jogviszonyból eredő lejárt tartozás is.

4. A tartozások megfizetésének forrásai

Arra vonatkozóan, hogy mely vagyon vonható be az adósságrendezési eljárásba és melyeknek kell kimaradniuk belőle, részben a törvény, részben pedig a Végrehajtási rendelet tartalmazza a szabályokat.

Eszerint az adós és adóstárs induló vagyona és bevétele teljes egészében az adósságrendezésbe tartozik, ahogy az is, amit az eljárás alatt szerez. A 230/2015.(VII.12.) Korm.rendelet azonban szigorúan és részletesen határozza meg azon vagyontárgyak körét, amelyeket nem lehet az adósságrendezési eljárásba bevonni. Ide tartozik például a mindennapi élet szokásos használati tárgyai közül a háztartási és lakásfelszerelés, háztartási berendezés, mosógép, hűtőszekrény, egyéb háztartási gép, kerti eszköz és kerti gép. Az óvadékról, mint kivételről a törvény rendelkezik, mely szerint az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát. Ha azonban az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni. Fontos tudni, hogy a törvény szerint az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása is, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje.


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Az állam környezetszennyezés miatti felelőssége

Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat – a Kúria eseti döntése.

2022. szeptember 28.

Nem tájékoztatta megfelelően az érintettet a NEAK

A NAIH által feltártak szerint a NEAK-nak az adatkezelési tájékoztatójában fel kellett volna tüntetnie, hogy az érintetti kérelmeket csak az érintett személyazonosságáról való meggyőződést követően teljesíti.

2022. szeptember 28.

Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának kapcsolata

Napjainkban igen élénk viták folynak az Európai Unió nemzetközi jogi helyzetéről és jogi státuszáról, illetve arról, hogy az EU hol helyezkedik el az államiság, az autonómia és a szuverenitás koordinátái mentén. Jelen tanulmány ezen problémák mélyebb megértését kívánja elősegíteni magyar nézőpontból. Konklúzióként kifejti, hogy a kompozit alkotmányosság és a bíróságok közötti párbeszéd még hosszú ideig a XXI. század megkerülhetetlen európai forgatókönyve marad, annak tényleges tartalmáról pedig érdemi vitát kell folytatni. A szerző a megoldást az együttműködésben, illetve a kölcsönös érdemi és nem csak egyirányú bírói párbeszédben, a valódi Verfassungsgerichtsverbund megteremtésében és fenntartásában látja.