A 2021-es közbeszerzési szabályok, I. rész

Immár második alkalommal éli meg a közbeszerzési társadalom azt, hogy olyan módosítást fogad el az Országgyűlés, amely gyakorlatilag minden rendelkezésében előremutató és nehéz kivetni valót találni benne.


Újabb év – újabb pozitív tartalmú módosítás a közbeszerzési törvényben. Immár második alkalommal éli meg a közbeszerzési társadalom azt, hogy olyan módosítást fogad el az Országgyűlés, amely gyakorlatilag minden rendelkezésében előremutató és nehéz kivetni valót találni benne.

A most elfogadott Kbt. módosítás indokolása szerint azon elhatározás mentén született, hogy biztosítsa a kis és középvállalkozások részére a közbeszerzésekben való széleskörűbb részvételt, átláthatóbb eljárásokat alakítson ki, valamint az adminisztratív terhek csökkentésében is eredményeket érjen el, így csökkenjen a bürokrácia és gyorsuljanak az eljárások. Ezt persze már hallottuk korábban is, de most végre sikerült ténylegesen is előre lépni.

A 2021-ben hatályba lépő módosítások nem novella szintűek, nem alkotnak egységes rendszert, nincs tehát új eljárásforma, nincs koncepcionális változtatás. A módosítás ehelyett a Kbt. meglévő rendelkezéseit csiszolgatja tovább, egy letisztultabb képet eredményezve. Fontos kiemelni, hogy sok helyen csak egy-egy szókapcsolat változik, az viszont mégis jelentős következménnyel jár, így az új szabályok helyes alkalmazása nagy figyelmet kíván.

A 2021-től alkalmazandó új rendelkezéseket – terjedelmük miatt – két részes cikksorozatban mutatjuk be. Nézzük az új szabályokat.

A lebonyolítók számára fontos előrelépés, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) és a Közbeszerzési szerződéstár (CoRe) eddig különálló rendszerei között közvetlen adatkapcsolat jön létre, amelynek révén a szerződések és azok adatai az EKR-ből a CoRe-ba automatikusan továbbításra kerülnek, így az ajánlatkérőnek nem kell duplán elvégezni a közzétételi feladatait. A szerződéseket ezt követően az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megjelenését követően kell közzétenni, amely biztosítja, hogy az EKR a szerződésre vonatkozó adatokat a hirdetmény segítségével áttölthesse, megkönnyítve ezzel a feladatvégzést és elkerülve ezzel az adatok eltérését két rendszerben.

Az iratbetekintést a jövőben nem szükségszerűen kell személyes megjelenés útján biztosítani, hanem lehetőség lesz az egyre szélesebb körben használt, ún. távoli megtekintést biztosító elektronikus alkalmazások igénybevételére is. A betekintés iránti kérelmet a továbbiakban az összegezés megküldését követő 5 napon belül lehet előterjeszteni, ezzel rövidül az eljárás lefolytatásának időtartama.

Megszűnik az ajánlati biztosíték jogintézményéhez fűződő egyik szankció: Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására nem, vagy nem megfelelően nyújtja be a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül, akkor az eddigi szabályoktól eltérően az ajánlati biztosítékot a továbbiakban nem veszti el.

Változik a kizáró okok rendszere is. A módosítás célja, hogy a kizáró okok szabályait hozzáigazítsák az Európai Bíróság ítéleteihez. Az aktuális ítélkezési gyakorlat alapján ugyanis az arányosság elvének bizonyos kizáró okok alkalmazásakor csak az felel meg, ha a kizárás alapjául szolgáló körülmények az ajánlatkérő mérlegelésétől függően, tehát nem automatizmusként vezetnek kizáráshoz. Tehát az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy az elkövetett kötelességszegés mennyiben vonja kétségbe az érintett gazdasági szereplő megbízhatóságát.

Ebből következően a korábbi eljárásban tett hamis nyilatkozat, továbbá az aktuális eljárásban végzett jogtalan befolyásolás, mint kizáró okok kapcsán módosulnak az előírások. Eszerint, ha a kizárás miatt korábban nem került sor jogorvoslatra, akkor ezek csak abban az esetben vezetnek kizáráshoz, ha amiatt az ajánlattevő megbízhatósága az ajánlatkérő megítélése szerint alapos okkal megkérdőjelezhető. Itt tehát egy mérlegelési helyzet jön létre, ezt pedig az adott esett körülményei alapján kell mérlegelni.

Rögtön megfogalmazódik az észrevétel, hogy az ajánlatkérők épp az ilyen mérlegelési helyzetet szeretnék elkerülni, mivel ez növeli a jogorvoslati kockázatot. Ugyanakkor a módosítás indokolása rámutat, hogy ez a többlet-teher nincs meghatározó befolyással a legtöbb közbeszerzési eljárásra, hiszen csak ritkán kerül a gyakorlatban alkalmazásra ez a két kizáró ok. Ugyanakkor javítja a módosítás megítélését, hogy az ajánlatkérő a mérlegelési jogára tekintettel nagyobb rugalmassággal járhat el a döntésekor.

A versenyjogi kizáró ok kapcsán kedvező módosítás, hogy a törvény előírja a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy a kizáró ok hiányának ellenőrzését szolgáló információkat közzétegye az EKR-ben, így tehát ezen kizáró ok ellenőrzése automatizmusként fog történni, amely egyszerűsíti majd az ajánlatkérők feladatait. Fontos, hogy a módosítás ezen fordulata az EKR informatikai fejlesztési igénye miatt csak 2021. július 1. napjától lép hatályba, addig tehát az ajánlatkérőnek el kell végezniük az ellenőrzést.

Módosításra kerülnek a fakultatív kizáró okok is, mivel az Európai Bíróság ítéletei megkövetelik, hogy az ajánlatkérő jogerős bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen az ajánlattevő kizárásról. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy a jogerős bírósági döntésen túl bármilyen más megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát.

Ugyanezen okból módosul a szakmai kötelezettségszegési kizáró ok is, mivel a 2014/24/EU irányelv szerint ez a kizáró ok akkor alkalmazható, ha a súlyos szakmai kötelességszegés miatt a gazdasági szereplő „tisztességessége kérdésessé vált”. Az ajánlatkérő itt is mérlegelési jogot kap, de az viszont nem lehet korlátlan, mivel az ajánlatkérőnek „alapos oka” kell, hogy legyen a gazdasági szereplő megbízhatóságának megkérdőjelezéséhez. A módosítás itt is egyértelművé teszi, hogy bármilyen megfelelő bizonyítási mód megengedett, tehát nem szükséges bírósági döntés a kizáráshoz.

Fontos előrelépésként egyszerűsödik a bírálat, mivel ajánlatkérő nem lesz köteles valamennyi ajánlattevő tekintetében az online adatbázisok lekérdezésére és dokumentálására, ezt csak a későbbi nyertes vonatkozásában kell elvégeznie, amellyel jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnak meg a lebonyolítók. Ennek következtében minden egyes eljárás egyszerűsödik és semmilyen érdek nem sérül.

Az igazolások gazdasági szereplőktől történő soron kívüli bekérése tekintetében a jövőben már nem lesz követelmény, hogy a nyilatkozat valóságtartalma tekintetében „alapos” kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, hanem nagyobb rugalmasságot kap az ajánlatkérő és elegendő ehhez, ha kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban.

Pontosításra kerül, hogy ha az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor az ezekhez kapcsolódó igazolások benyújtása egy időben kérhető. Ilyen például a szakemberek többlet tapasztalatának értékelése, amikor az értékelés csak akkor végezhető el megfelelően, ha az értékeléshez az érintett szakember teljes tapasztalata – tehát az alkalmasságot igazoló alap tapasztalat és az azon felüli többlet tapasztalat is – bemutatásra kerül.

Szükségtelen adminisztrációs tehertől szabadítja meg az ajánlatkérőket az a szabály, mely szerint az ajánlatkérőnek nem kell teljeskörű bírálatot lefolytatni, ha ennek hiányában is meg tudja állapítani, hogy az eljárás eredménytelen lesz. Az új szabály megkönnyíti az eljárás lezárását és így lehetővé teszi egy új eljárás mielőbbi megindítását és így a beszerzés gyorsabb tényleges megvalósítását.

A módosítások – a fent jelzett kivétellel – több lépcsőben, 2021. január 1., illetve február 1. napjával lépnek hatályba és minden vonatkozásban pozitív irányú változásokat hoznak. A további módosításokat pár napon belül megjelenő következő cikkünkben mutatjuk be.

A szerző ügyvéd, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, egyetemi oktató

www.mhkt.hu



Kapcsolódó cikkek:


Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján
2021. március 5.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban
2021. március 4.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban

A Wolters Kluwer kiadó gondozásában, dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait. Cikksorozatunk következő részében a bizalmi vagyonkezelés és a házassági vagyonjog összefüggéseit mutatjuk be a könyv vonatkozó részletének a segítségével. A részlet szerzője dr. Menyhárd Attila.

Az apai jogállást keletkeztető tények
2021. március 3.

Az apai jogállást keletkeztető tények

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunkban ezúttal az apai jogállás keletkezéséről írt magyarázat egy részletét olvashatják el.