Versenyjog – Az engedékenységi politika II.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet az engedékenységi politikáról.


Eljárási kérdések

A vállalkozások számára garanciális szabályok kapcsán a közlemény előírja, hogy

  • a Bizottság a kérelem befogadásáról kérésre elismervényt ad ki;
  • a kérelem elbírálását követően[1] a Bizottság írásban tájékoztatja arról a kérelmezőt, hogy megfelel-e a bírságcsökkentés/elengedés feltételeinek, bírságelengedés esetén pedig feltételes döntést hoz az engedékenységről;
  • ha a Bizottság a vállalkozás által fizetendő bírság összegét feltételesen csökkentette vagy elengedte, és a cég az eljárás során minden egyéb, a közleményben előírt feltételnek eleget tesz, a Bizottság mérlegelés nélkül köteles az érdemi határozatban a bírságot elengedni vagy csökkenteni.

Marker

A modellprogramnak megfelelően a bizottsági közlemény rögzíti, hogy a vállalkozások bármilyen típusú bírságelengedés esetén ún. markert kérhetnek pozíciójuk biztosítására. A marker jelzi adott vállalkozás helyét a sorban állók között. Ehhez meg kell adniuk a nevüket, címüket, az állítólagos kartell résztvevőire vonatkozó adatokat, az érintett földrajzi és árupiacokat, az állítólagos kartell becsült időtartamát, és meg kell határozniuk az állítólagos kartell jellegét. Ezen kívül a kérelmezőknek tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy benyújtanak vagy benyújtottak-e engedékenységi kérelmet más hatósághoz. A kérelmezőnek végül indokolnia is kell a marker iránti igényét.

Ha a vállalkozás markert kért, a Bizottság által meghatározott időn belül érvényesíti a markert (azaz benyújtja a mentességhez szükséges nagyságú bizonyítékküszöb elérését biztosító információt és bizonyítékot). A markert nem lehet hipotetikus kérelem benyújtásával érvényesíteni.

Engedékenységkérési formaságok

A közlemény alapján a következő lehetőségei vannak a vállalkozásnak az engedékenységi kérelem benyújtására. Egyfelől formális kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz, vagy névvel ellátva vagy hipotetikus módon. A hipotetikus (vagy feltételes) kérelem azt jelenti, hogy a vállalkozás megjelöli a kartell által érintett terméket vagy szolgáltatást, a kartell földrajzi hatókörét és a jogsértés becsült időtartamát, és ezzel egyidejűleg beadja az általa később egyeztetett időpontban felfedni kívánt bizonyítékok részletes leírását tartalmazó jegyzéket. A Bizottság a jegyzék alapján eldönti, hogy a vállalkozás megfelelne-e a bírságelengedés feltételeinek. Amennyiben igen, időt ad a vállalkozásnak a konkrét bizonyítékok benyújtására. A vállalkozás csak hipotetikus kérelem benyújtása esetén fordulhat névtelenül a Bizottsághoz. Hipotetikusan viszont nem lehet bírságcsökkentési kérelmet beadni.

A Bizottság korábban is fogadott be szóbeli kérelmeket, de csak a 2006-os közlemény rögzítette először a szóbeli kérelmezés részletes szabályait. A szóbeli kérelmek befogadása és kezelése kapcsán a Bizottság olyan rendszert kíván megvalósítani, amely megakadályozza, hogy a kérelem részeként benyújtott társasági nyilatkozat (corporate statement) bármilyen formában kiszivároghasson. Ennek érdekében a Bizottság például rögzíti, hogy

  • a corporate statement-be csak a kifogásközlés címzettjei tekinthetnek be;
  • az iratbetekintés során a corporate statement semmilyen formában nem másolható;
  • a megismert corporate statement tartalmát a kifogásközlés címzettjei csak a konkrét üggyel kapcsolatos bizottsági és bírósági eljárásban használhatják fel.

A szóbeli kérelem megengedésére elsősorban az amerikai kartellperekben létező „discovery” eljárás miatt volt szükség. A társaság nevében tett írásos nyilatkozatot ugyanis egy amerikai bíró bekérheti, az Európában engedékenységért folyamodó jelentős kártérítés fizetése veszélyének teszi ki magát egy másik kontinensen (háromszoros kártérítés).

A közlemény természetesen átvette a modellprogram azon szabályát is, hogy a Bizottság a corporate statement-et csak az ECN-en belül adja át az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkének megfelelően, de ilyenkor is csak abban az esetben, ha a fogadó versenyhatóság által biztosított felfedés elleni védelem egyenértékű a Bizottság által biztosított védelemmel.

A vállalkozásoknak lehetőségük nyílt arra is, hogy ún. nem végleges előzetes kérelmet nyújtsanak be azokban az esetekben, amikor az Európai Bizottság tekinthető az eljárás lefolytatására legjobb helyzetben lévő hatóságnak. A tömörített kérelem előnye, hogy amennyiben a tömörített kérelmet befogadó tagállami versenyhatóság nem jár el az ügyben, az főszabály szerint nem fogja kötelezni a kérelmezőt a tömörített kérelem teljes kérelemmé való kiegészítésére.

A kérelmet az erre a célra fenntartott e-mail címen, illetve telefonszámot hívva terjesztik elő a meghatalmazott ügyvédek. A vizsgálók azonnal értesítik az érdeklődő vállalkozás képviselőjét, ha a megadott adatok (áru- és földrajzi piac, jogsértés jellege) alapján már nincs lehetőség immunitás iránti kérelmet beadni. Az eljárással kapcsolatos praktikus részleteket a bizottsági vizsgálók kézikönyve tartalmazza.[2]

Harmonizált magyar szabályok

Szemben az uniós joggal, nálunk a versenytörvény részletesen szabályozza, az uniós mintának megfelelően, a kartelleket feltáró vállalkozásoknak adható bírság elengedést, illetve csökkentést. Magyarországon első lépésben a GVH 3/2003. számú közleményével, még az EU csatlakozás előtt, szintén „soft” módon került bevezetésre a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika.[3] Miután az első szabályozási megoldás nálunk sem aratott osztatlan sikert, 2009. június 1-jétől hatályba lépett a bírságmentességre, illetve csökkentésre vonatkozó, nagyobb jogbiztonságot garantáló törvényi szintű szabályozás.[4] Ekkor került bevezetésre a marker-re vonatkozó szabályozás is (nem végleges kérelem elnevezéssel). A soft szabályozás eggyel hátrább lépve megmaradt: a Tpvt. „kemény” szabályozását egészíti ki a kérelemre vonatkozó űrlap, illetve a GVH elnöke által kiadott tájékoztató mint „puha” szabályozás, valamint a 2/2016. számú engedékenységi közlemény.[5]

A jelenlegi magyar szabályozásra nagy hatással volt a Model Leniency program, illetve már azt megelőzően is vettünk át megoldásokat az uniós gyakorlatból. A nemrég implementált ECN+ irányelv sok tekintetben formalizálta az addigi önkéntes, legtöbb tagállamban zajló jogközelítést.

A Tpvt. ECN+ irányelvnek való megfelelést is szolgáló 2020-as módosítása után az engedékenységi együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségek némileg szigorodtak, az engedékenységi kérelem benyújtása után tanúsítandó együttműködő magatartás szabályai részletesebbek lettek. További változás, hogy az engedékenységi kérelem benyújtásának tényét nem csak az előzetes álláspont megküldéséig, hanem addig kell titokban tartani, ameddig annak nyilvánosságra hozatalára a GVH engedélyt nem ad (természetesen a publikált határozat szövegéből ez továbbra is ki fog tűnni). Bővült a marker beadási lehetősége is: az eddigi nem végleges bírság mellőzés iránti kérelem mellett megjelent a nem végleges csökkentés iránti kérelem intézménye.

Néhány lényeges szabály

Az intenzív jogharmonizáció ellenére a magyar versenyjog megőrizte önálló megoldásait is, így pl., szemben az uniós szinten alkalmazott megoldással, de követve több más tagállam szabályozását,[6] a vertikális jellegű ármegkötések esetében is van lehetőség engedékenységi kérelem előterjesztésére. A bírság elengedése érdekében nálunk olyan bizonyítékot kell szolgáltatni, amely alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére előzetes bírói engedélyt kapjon a GVH (feltéve, hogy a versenyhatóság a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval ehhez). A vállalkozásnak a kérelem benyújtásának időpontjában a rendelkezésére álló összes bizonyítékot át kell adnia a versenyhatóságnak. A GVH elvárása szerint az engedékenységi kérelemnek tartalmaznia kell a vállalkozás jogsértést elismerő, a jogsértés részleteire kiterjedő nyilatkozatát (a jogsértés időtartama, a magatartás körülírása, a jogsértésben résztvevő vállalkozások megnevezése, a jogsértéssel érintett földrajzi és termék piac). Ezek lehetnek például a jogsértéssel kapcsolatos e-mailek, feljegyzések, találkozókról memo-k, (éttermi) számlák, határidő napló, versenytársakkal történő kapcsolatfelvételt bizonyító bármilyen adat.

A kérelmet a Felderítő Irodán kell előterjeszteni. Ha valaki anonim módon kíván tájékoztatást kérni az engedékenységi szabályok alkalmazásával és a kérelem benyújtásával kapcsolatban, úgy modern eszköz lehet számára a GVH honlapján működő Kartell Chat felület. A chatelők (üzenetküldők) a Felderítő Iroda meghatározott munkatársával kerülnek kapcsolatba. Anonim kérelem előterjesztésére nincs lehetőség, a kérelmet a vállalkozás törvényes képviselője vagy meghatalmazottja terjesztheti elő. Szóbeli kérelem esetén a nyilatkozatot a GVH jegyzőkönyvben vagy hangfelvételben rögzíti. A kérelmet közösen csak az egy vállalkozás-csoportba tartozó vállalkozások nyújthatják be. A kérelem visszavonása esetén a benyújtott kérelmet és a kérelmező által szolgáltatott bizonyítási eszközöket az azokról készített másolatokkal együtt a GVH visszaszolgáltatja; a visszavonás nem zárja ki azt, hogy a GVH igénybe vegye egyéb vizsgálati jogosítványait.

A GVH sajátos felépítése miatt, a bírság mint érdemi döntéshez tartozó kérdésben nem a vizsgálók, hanem a Versenytanács hivatott döntést hozni. Ezért a vizsgálók előterjesztése alapján az eljáró versenytanács haladéktalanul, de legkésőbb a versenyfelügyeleti eljárás megkezdéséig külön végzésben dönt a bírságmentesség feltételes megadásáról. A bírság csökkentése iránti kérelem elbírálásához több idő szükséges, a benyújtott bizonyítékok jelentős többletértékének meglétét a versenytanács csak a magatartás jogi értékelése során tudja elvégezni.

Versenyjogon kívüli kedvezmények

A bírság megfizetése alóli teljes mentességen kívül a kérelem benyújtása kedvezőbb helyzetbe hozhatja az érintett vállalkozást, illetve munkavállalóit büntetőjogi, közbeszerzési és kártérítési perekben. A Btk.-ban szereplő közbeszerzési kartell esetében megszűnik a jogsértést elkövető vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja büntethetősége, ha a rajtaütés előtt mentességi kérelmet adnak be a GVH-nál. Fontos, hogy az engedékenységi kérelem benyújtása csak akkor értékelhető büntethetőséget megszüntető okként, ha annak benyújtásakor a GVH még nem végzett vizsgálati cselekményt, és amely alapján a GVH a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni vizsgálathoz szükséges bírói engedélyt tud szerezni. Csak a cselekmény körülményeit elsőként feltáró mentesülhet a büntetőjogi szankciók alól ily módon. Ha a versenyfelügyeleti eljárás már megindult, akkor csak a büntetés korlátlan enyhítésére, kivételesen mellőzésére lesz lehetőség. A bíróság mérlegelése alapján ugyanis a büntetés korlátlanul enyhíthető, illetve akár mellőzhető is az elkövetővel szemben, ha a vállalkozás a GVH-nál a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság mellőzése iránti, vagy a Tpvt. 78/A. (3) bekezdése szerinti, a bírság csökkentése iránti engedékenységi kérelmet nyújt be. A kérelemnek a bírság mellőzésére alapot adónak kell lennie, amiről a büntetőügyben eljáró hatóság a versenyhatóság erről szóló feltételes döntésének beszerzése révén győződik meg.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben meghatározott automatikus kizárás nem alkalmazható olyan vállalkozásokkal szemben, akik esetén a GVH a bírság kiszabását mellőzte.

Követő polgári perekben természetesen nem jön szóba a kártérítés alóli mentesség. A kedvezmény az egyetemleges kárfelelősség kapcsán lesz érzékelhető. A vállalkozás a többi kártérítésre kötelezett félnél kedvezőbb helyzetbe kerül: csak a saját közvetlen és közvetett vevőinek vagy beszállítóinak okozott kár megtérítéséért felel, a többi károsulttal szemben pedig csak akkor, ha az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól a kártérítés nem vagy nem teljes mértékben hajtható be (egyetemleges felelősség áttörése, sortartás). Ez a kivétel is csak a bírság alól mentesülő vállalkozásra vonatkozik, az engedékenység eredményeként bírságcsökkentésben részesültekre nem.

Informátori díj

Az engedékenységi kérelem kapcsán érdemes megemlíteni egy sajátos magyar lehetőséget: aki nem kartellező vállalkozásként ad a GVH-nak fontos bizonyítékot a kartellről, az jelentős pénzjutalomban részesülhet. Az informátori díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. (melyet nem terhel SZJA fizetési kötelezettség). Az informátorok tipikusan olyan személyek, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a kartellel, akár személyesen is részt vettek annak működésében. Az informátor a versenyfelügyeleti eljárás során ügyfélként vagy tanúként meghallgatható, adott esetben kérheti védett tanúként való kezelését. Nem lehet informátor annak a vállalkozásnak a vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, amelynek nevében engedékenységi kérelem került benyújtásra. Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után (munkajogi, polgári jog jogsértés viszont nem zárja ki a díjfizetést).

A Tpvt. 79/A. §-a szerint az úgynevezett kőkemény kartellről nélkülözhetetlen információt szolgáltató személyek akkor kaphatnak díjat, ha a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot adnak át, vagy bizonyos feltételek mellett a helyszíni kutatás megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információval tudnak szolgálni. Díjra jogosít pl. a kartellt megalapozó megállapodás feltárása, a kartell működése során keletkezett levelezés átadása. Akkor sem kizárt az informátori díj, ha az ügyben már vizsgálat van folyamatban. Ez esetben arra vonatkozó bizonyítékot kell tudni szolgáltatni, hogy a kartellnak más résztvevője is volt, vagy az már korábban létrejött, vagy más piacra is kiterjedt. Az informátor által szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha más bizonyítékkal helyettesíthető ugyan, de ahhoz utóbb jutott a GVH.

Amennyiben közbeszerzési kartellről van szó, fontos tudni, hogy a kartellezés informátori minőségben való felfedése önmagában nem alapozza meg a büntetőjogi jogkövetkezmények alóli mentesülést; ehhez az szükséges, hogy az informátor a cselekményt a büntető ügyekben eljáró hatóságok előtt elsőként feltárja.

(A részlet szerzője: Tóth Tihamér)

[1] Bírságcsökkentési kérelem esetén pedig legkésőbb a kifogásközlés időpontjában.

[2] 9. fejezet, elérhető: http://publications.europa.eu/resource/cellar/cd7d54b9-dd45-45fb-94e9-7d761533a8b1.0001.03/DOC_1. Letöltés ideje: 2020. október 2.

[3] A Tpvt. 36. § (6) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. E közleményt később a 1/2006. közlemény módosította.

[4] Az intézmény tapasztalatairól jó áttekintést ad angolul egy OECD részére készített GVH irat: https://one.oecd.org/document/DAF/COMP/WP3/WD(2018)4/en/pdf. Letöltés ideje: 2020. október 2.

[5] Miks Anna: Az első mindent visz: életbe lépett a GVH megújult engedékenységi rendszere. Versenytükör, 2009/3–4. sz., 24–28. o.

[6] Szintén megengedi ezt a lehetőséget pl. a német, lengyel, osztrák, svéd szabályozás.s



Kapcsolódó cikkek:


Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja - a biztosító mentesülését eredményező - súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.

Az alapítvány fogalma
2021. február 24.

Az alapítvány fogalma

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk következő részében a nagykommentárnak az alapítvány fogalmát ismertető részletét olvashatják.

A hálapénz elfogadása és a büntetőjog
2021. február 24.

A hálapénz elfogadása és a büntetőjog

Cikkünkből megtudhatja, hogy ki büntethető az egészségügyben vesztegetésért, milyen előnyök elfogadása tilos és melyek a megengedettek, mi számít hálapénz elfogadásának és hogyan szankcionálja azt a Büntető Törvénykönyv.

Választók politikai adatait tették közzé egy cikkben
2021. február 23.

Választók politikai adatait tették közzé egy cikkben

Az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalban iratselejtezés során előkerült, személyes adatokat tartalmazó dokumentumoknak az Egri Ügyek Hírportál szerkesztőségének történő továbbításával megvalósuló adatkezeléssel a NAIH szerint a Hírportál jogalap nélkül nagy nyilvánosság előtt hozzáférhetővé tette a személyes adatokat tartalmazó fényképfelvételeket, amellyel megsértette a GPDR 6. cikkét.