A jogegységi panasz eljárás

Jogegységi panasz eljárásnak a Kúria 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott olyan határozata ellen van helyre, melyre a vonatkozó szabályok szerint jogegységi panasznak van hely. A meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogegységi panaszeljárásnak az ügyben alkalmazott és alkalmazandó eljárási törvénytől függetlenül minden esetben helye van, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a bíróság 2020. április 1-jét és a Kúria a határozatát 2020. július 1-jét követően hozta.

A 2019. évi CXXVII. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénybe iktatta új jogorvoslati formaként a jogegységi panasz eljárást. Ez a jogintézmény nemcsak jogorvoslatot jelent, hanem egyben fontos eszköz a Kúria ítélkezési gyakorlatot egységesítő feladat-ellátásában. A Parlament előtt lévő T/13648. törvényjavaslat kiemeli a jogegységi panasz eljárással kapcsolatban, hogy az nemcsak az a rendeltetése, hogy az egységes jogalkalmazás rendszerszintű követelményét biztosítsa, hanem az is, hogy garantálja az azonos jogkérdések azonos értelmezéssel és ebből fakadóan azonos döntéssel történő elbírálását.

A társadalmi és gazdasági élet változásaira nemcsak a jogalkotó tud reagálni új szabályok megalkotásával, hanem a már megalkotott jog megfelelő, az Alaptörvényhez igazodó, azzal konform értelmezése kialakításával a bíróságok is. A jogkérdések megítélésének egységes értelmezés útján történő összehangolása eddig is a Kúria jogegységesítő feladatát képezte, melyhez új eszközt biztosított a jogegységi panaszok elbírálása. Ennek továbbfejlesztésére tesz kísérletet a törvényjavaslat.

 

Öttagú tanács

A Kúria közzétett döntéseinek jogértelmezése 2020. április 1-jétől az alsóbbfokú bíróságok, 2020. július 1-jétől pedig a Kúria ítélkező tanácsai számára is kötelező, az eltérés esetén a határozat jogegységi panasszal támadható. A Kúria minden tanácsának határozata magának a Kúriának a kötelező jogértelmezést hordozó döntése. A jogegység biztosításában betöltött sajátos szerep ellátását könnyíti meg, ha a Kúrián több bíróból álló tanácsok járnak el. A hatályos eljárási törvények szerint a Kúria általában három, kivételesen – így az ügy különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége esetén – öt bíróból álló tanácsok eljárását írják elő. Az öttagú tanács eljárását kivételesen a törvény írja elő, általában azonban a tanács elnöke egy személyben, csak az adott ügyre vonatkozóan rendelheti ezt el.

A törvényjavaslat lehetővé teszi a Kúria elnöke számára, hogy egy vagy több szakágat érintően, az érintett kollégium véleményét kikérve úgy döntsön, hogy a Kúria elé tartozó egyes eljárásokban kizárólag öttagú tanácsok járjanak el. Ha a Kúria elnöke él ezzel az eszközzel, a döntése nem egyetlen ügyre, hanem egy szakág, azon belül pedig az egyes eljárástípusokra (például az összes felülvizsgálati eljárásra vagy harmadfokú eljárásra vagy másodfokú eljárásra) általában vonatkozik. Ezt a törvényes bíróhoz való jog garanciájaként a Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni. A nagyobb létszámú kúriai tanácsok eljárására áttérés ütemezésének és időpontjának meghatározását a törvényjavaslat a Kúria elnökére bízza. Az elmúlt évek csökkenő ügyérkezése ellenére a koronavírus járvány hatásai miatt nem alkalmas arra, hogy az ügyterhelésre vonatkozó hatásvizsgálat alapjául szolgáljon. Ezért a jogalkotó úgy döntött, ha a fokozatosság az elkövetkező években a módosítással elérni kívánt eredményre vezet, a későbbiekben az eljárási törvényekben véglegesen rögzíthető.

 

A jogegységi panasz tanács

A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további legalább 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni. A hatályos szabályozás kizárólag a határozati formát ismeri a jogegységi panasz tanács döntései kapcsán, ugyanakkor számos eljárási kérdésben is igényli a tanács döntését, ezért a tanács a jogegységi panasz érdemében határozattal, a jogegységi panasz eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel határoz. A határozatát zárt tanácskozás után szavazással, tartózkodó szavazat nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

A jogegységi panaszok elbírálása során a konkrét beadvány eldöntésén túl, a megfelelő jogértelmezés megállapítása érdekében a Kúria sajátos, az alkotmánybírósági döntéshozatalhoz nagyban hasonló értelmezési, elvi tevékenységet is végez. Ennek eredményeként jelentősége lehet annak, hogy az egyes eltérő bírói értelmezéseket, álláspontokat a jogkereső közönség is megismerje, hiszen azok is hozzájárulhatnak a jogalkalmazás és a jogi gondolkodás fejlődéséhez. Ennek hatására a jogegységi panasz tanács tagja a többségi határozattól eltérő álláspontját a határozat indokolásához csatolhatja. A jogegységi panasz tanács elnöke vezeti a tanácsot és szervezi annak munkáját. Ennek keretében minden olyan intézkedést megtehet és minden olyan végzést meghozhat, amit a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai nem utalnak kifejezetten a tanács hatáskörébe.

 

Jogegységi panasz

Jogegységi panasznak van helye – a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével – a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.

Akkor is helye van a jogegységi panasznak, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor. A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

A jogegységi panaszt a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.

 

A panasz elbírálása

A jogegységi panaszban meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, illetve azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél. Az eljárásban jogi képviselet kötelező. A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

A jogegységi panasz tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha

– azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,

az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,

– az elkésett,

a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre,

azt nem 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozattól való eltérésre hivatkozással nyújtották be,

azt 2020. július 1-jét megelőzően hozott kúrai határozattal szemben nyújtották be, vagy

az nem tartalmazza a panaszban kötelezően megjelölendő elemeket, és a megfelelő kiegészítés határidőn belül nem történt meg.

A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek. Ha indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és e személyeket megidézi.

Az eljárást a tanács felfüggeszti, ha az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának, az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának, a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának kezdeményezéséről határoz.

A tanács az eljárást hivatalból megszünteti, ha

– a panasz visszautasításának lett volna helye,

a panasz előterjesztője meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,

a panasz előterjesztője a panaszt visszavonta,

a panasz előterjesztője a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a tanács elnöke által megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy

a panasszal támadott határozatot, illetve azt a határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérésre hivatkozik a panasz előterjesztője, az Alkotmánybíróság megsemmisíti vagy a panasz előterjesztése egyébként okafogyottá vált.

Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és

– a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt,

megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg, vagy más törvény így rendelkezik,

– a panasszal támadott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.

Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteendő határozatok

A jogegységi panasz szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy melyek a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatai, ezért a törvényjavaslat pontosítja a közzéteendő határozatok körét

A Kúria a jogegységi határozatot, a jogegységi panaszeljárásban, valamint a jogorvoslat a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát, az általa az ügy érdemében hozott és a hatályon kívül helyező határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a törvényszék (ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak) az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi.

A Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteszi az előbbiekben nem említett, az általa a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatát is. Ezen kívül a Kúria által közzétett határozat mellett fel kell tüntetni a határozat elvi tartalmát, ennek hiányában rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat. Ez a kötelezettség a 2021. január 1. után hozott határozatok esetében áll fenn. A törvényjavaslat a 2012. január 1. napja és 2020. december 31. napja között hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok esetében ennek a kötelezettségnek a teljesítésére átmeneti időt ad 2023. december 31. napjáig.

Átmeneti szabály

A törvényjavaslat pontosítja a jogegységi panasz előterjesztésére vonatkozó átmeneti szabályt, egyértelművé téve azt, hogy jogegységi panasz eljárásnak a Kúria 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott olyan határozata ellen van helyre, melyre a vonatkozó szabályok szerint jogegységi panasznak van hely. A meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogegységi panaszeljárásnak az ügyben alkalmazott és alkalmazandó eljárási törvénytől függetlenül minden esetben helye van, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a bíróság 2020. április 1-jét és a Kúria a határozatát 2020. július 1-jét követően hozta.

JOGTÁR TIPP: Kúriai határozatok könnyű kereshetősége

  1. április 1-jétől a Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 24. §-a alapján – már nem tesz közzé elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket, ugyanakkor az ítéletek jogi indokolásának tartalmaznia kell azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától.

Az ún. nevezett fél-precedensrendszer bevezetésével még nagyobb hangsúly került a bírósági határozatok, kiemelten a Kúria határozatainak gyors és hatékony kereshetőségére. Ennek érdekében az alábbi funkciók érhetők el a Jogtáron:

  1. Keresés után találati listáját egy mozdulattal leszűkítheti a „Kúria határozatai” mellett található négyzet kipipálásával

  1. Döntvénykereső használata esetén rögtön kereshet a „Csak a Kúria határozatainak keresése” opció bejelölésével

Mindkét esetben a Kúria határozatain túl kilistázódnak a Kúria határozatokról szóló összefoglaló tájékoztatói is.

  1. A Döntvénytár adatbázis tartalomjegyzékében és nyitóoldalán a Kúria dokumentumai között kiemelésre kerültek a Bírósági Határozatok Gyűjteményében publikált határozatok.

  1. A jogszabályok szövegébe illesztett döntvények között is kiemelésre kerültek a Kúria határozatai.

Kapcsolódó cikkek: