Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU-rendelet (OVR-rendelet) 2016. január 9-től alkalmazandó rendelkezései értelmében az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az unióban letelepedett kereskedők közötti jogviták rendezésére egy online vitarendezési platformon keresztül is sor kerülhet. Fontos szabály, hogy a platformot a fogyasztók csak a kereskedő által előzetesen lefolytatott panaszkezelési eljárást követően vehetik igénybe, amennyiben a két fél közötti panaszeljárás nem vezetett eredményre.
Az OVR-rendelet hatálya a fogyasztók és kereskedők között megkötött online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére terjed ki.
Az OVR-rendelet értelmében online adásvételi vagy szolgáltatási szerződés:
– az olyan adásvételi (olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti annak vételárát; ide tartozik minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt a tárgyát képezik) vagy
– szolgáltatási szerződés (az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás árát),
amelynek értelmében a kereskedő vagy annak közvetítője egy weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy szolgáltatást, és a fogyasztó az adott weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árukat vagy szolgáltatásokat.
Az OVR-rendelet ezen kívül különböző feltételeket ír elő a kereskedők számára, amelyeknek teljesítése kötelező. Ilyen kötelezettség például, hogy a kereskedőnek a honlapján közzé kell tennie az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket, illetve meg kell adnia e-mail-címét is a fogyasztók számára.
Az OVR-rendeletnek a magyar jogszabálykörnyezetbe történő implementálása már 2015-ben megkezdődött, melynek keretében az online vitarendezési platformmal kapcsolatos rendelkezések beépítésre kerültek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénybe (Fgytv.), illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénybe (MNBtv.). Az MNBtv.-ben foglalt rendelkezések 2016. július 1-jétől léptek hatályba.
A két törvény módosítására azért volt szükség, mert az online szerződés tárgya tekintetében eltérő hatóságok járnak el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás között megkötött szerződéssel kapcsolatban vita alakul ki, akkor a fogyasztói jogvita alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésére az Fgytv. értelmében a Békéltető Testület rendelkezik hatáskörrel, míg ha a szerződés tartalmát tekintve az pénzügyi jellegű, a törvény alapján a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) fog eljárni.
A fogyasztói vitarendezés online módon, akár virtuális kézfogással is megtörténhet
A fentiek értelmében tehát az online vitarendezés alkalmazásának lehetőségét a jogalkotó kiterjeszti a bankokra, illetve más a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) hatálya alá tartozó pénzügyi/ befektetési szolgáltatókra is. Az online kötött szerződés tárgyára tekintettel, amennyiben a fogyasztói jogvita pénzügyi fogyasztói jogvitának minősül, úgy a fogyasztónak lehetősége nyílik az online vitarendezési platform igénybevételére is.
Egy ügyfél ez idáig is több jogorvoslati lehetőséggel élhetett, amennyiben nem sikerült a pénzügyi szolgáltatóval rendeznie jogvitáját. Alapvetően a panasz tárgya dönti el, hogy a fogyasztó milyen jogorvoslati fórumhoz fordulhat. Amennyiben a panasz megtételének oka a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettség megszegése (MNBtv. 81.§) – mint például a fogyasztónak adott téves, vagy hiányos tájékoztatás – úgy a fogyasztó az MNB-hez (vagyis a felügyelethez) fordulhat fogyasztóvédelmi eljárás megindítása érdekében. A pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy rendezése érdekében pedig a fogyasztó a PBT-hez fordulhat, illetve akár polgári peres eljárást is kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál. Arra azonban tekintettel kell lenni, hogy ha a fogyasztó úgy dönt, hogy bírósághoz fordul, úgy ezt követően már nem kezdeményezheti a PBT eljárását.
A szerződéses jogviszonyt érintő jogviták rendezése esetén a fentieken túl a fogyasztó további jogorvoslattal élhet, melynek keretében a jogvita elbírálását bírósági eljáráson kívül az online vitarendezési platform igénybevételével is kérheti. Amennyiben a fogyasztó az online platformot igénybe veszi, úgy az MNBtv. értelmében, a kezdeményezett pénzügyi fogyasztói jogvita esetén is kizárólag az MNB mellett működő PBT hoz döntést a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató közötti vitás ügyben. Tehát, az eljárást ugyanúgy a PBT fogja lefolytatni, mintha a szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogorvoslati kérelmet hagyományos úton nyújtotta volna be a fogyasztó, azonban az eljárásra bizonyos mértékben eltérő szabályok vonatkoznak.
A panasz online platformon történő benyújtásához szükséges a fogyasztó általi, OVR honlapon (www.ec.europa.eu/odr) történő regisztráció. A benyújtást követően a fogyasztónak és a pénzügyi szolgáltatónak az OVR rendelet értelmében meg kell egyeznie egy alternatív vitarendezési fórum kiválasztásában, ami a pénzügyi szektor esetében csak a PBT lehet. Magát a panaszt az online platform fogja továbbítani a PBT-hez.
Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság |
|---|
|
Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. Megnézem >> |
Végső soron azonban a PBT dönti el, hogy saját eljárását milyen módon folytatja le, – vagyis jogvitát az online vitarendezési platformon történő eljárása során vagy az online platform igénybevétele nélkül, bíróságon kívüli eljárása keretében rendezi-e – mivel a 2016. július 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a PBT beleegyezése szükséges ahhoz, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytasson le. Az MNBtv. értelmében a két eljárás közötti lényegi különbség, hogy az OVR-rendelet szerinti eljárásban személyes meghallgatás tartására egyáltalán nem kerülhet sor.
Kérdésként merül fel egyrészt az, hogy a jövőben hány fogyasztó fog élni ezen jogával, tekintettel arra, hogy a banki szolgáltatások szűk körében lehet élni az új jogorvoslati formával és a szerződéses jogviták elbírálása során a két, korábban vázolt eljárás között nincs nagy különbség (a fogyasztónak egyik eljárás sem eredményez előnyt/ okoz hátrányt). Valamint ezen platform inkább az eltérő tagállamban tartózkodó, illetve az egymástól távollévő felek elektronikus kereskedelem során keletkező jogvitái rendezésének megkönnyítése érdekében született. Másrészt, az is a gyakorlat során fog eldőlni, hogy az online vitarendezési platformon keresztül benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása során a PBT mely eljárási szabályokat fogja alkalmazni, hiszen az MNBtv. mérlegelési jogkört biztosít a PBT-nek, amikor úgy fogalmaz, hogy „ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat”, akkor kell alkalmaznia az OVR-rendelet szerinti eljárás szabályait (értelemszerűen, ha nem egyezik bele, akkor a platform keretein kívül folytatódik az eljárás). A fő kérdés tehát, mennyire lesz, illetve mennyire lenne célravezető az ügyek viszonylag szűkebb körében eltérő eljárás alkalmazása és arra külön mechanizmusok kialakítása.
Mindenesetre a jogalkotó beépített egy új kötelezettséget a pénzügyi szolgáltatókkal szemben, – amely már vonatkozik az OVR-rendelet szerinti eljárásokra is – miszerint a PBT eljárásában együttműködési kötelezettség terheli a pénzügyi szolgáltatókat, és amennyiben ezen kötelezettségének alapos indok nélkül nem tesz eleget, úgy az MNB fogyasztóvédelmi bírság kiszabásával sújtja a jogsértőt.
A cikk elsőként az Ars Boni jogi folyóiratban lett publikálva. Az Ars boni az Jogászvilág szakmai partnere. |
|---|
