A befektetési jegy értékpapírjogi megközelítésben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által bevezetett értékpapír-fogalom alapján a befektetési jegy jogszabályban meghatározott értékpapírnak minősül, így az értékpapírrá minősítés tekintetében további feltételek fennállásának vizsgálatára nincs szükség [vö. Ptk. 6:565. § (4)-(5) bek.].


A befektetési jegy kötelező tartalmi elemeit jogszabály határozza meg [a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi XVI. törvény 101. § (2) bek.], amelyeket az értékpapírnak minden esetben tartalmaznia kell. A befektetési jegy egyben a tőkepiaci törvény (Tpt.) hatálya alá tartozó értékpapír is.

A befektetési jegy kibocsátója, az értékpapír kötelezettje a befektetési alap [Kbftv. 4. § (1) bek. 21. pont]. Az új szabályozás a befektetési jegy fogalmát kiterjesztően, az ÁÉKBV-n kívül valamennyi hatálya alá tartozó kollektív befektetési formára, így ABA-nak minősülő kockázati tőkealapra és a magántőkealapra nézve is egységesen értelmezi, megszüntetve ezáltal a kockázati tőke-alapjegy önálló értékpapírjogi minőségét és megítélését. A kibocsátási folyamat érdekessége az, hogy maga a kibocsátó a befektetési jegyek alapítási szakban történő kibocsátása során még nem létezik, hiszen az alap – mint jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg – konstitutív hatályú nyilvántartásba vételére csak a szükséges tőke összegyűjtése után kerülhet sor, amely a befektetési jegyek kibocsátása és értékesítése révén valósul meg [Kbftv. 69. § (1) és (2) bek.]. Az alap csak az alapkezelő tevékenysége révén tud eljárni és részt venni a vagyoni forgalomban, így a befektetési jegyek kibocsátásával összefüggő feladatok ellátása során is az alapkezelő jár el az alap képviseletében.

Az értékpapír jogosultja a befektető. A befektetési jegy átruházható értékpapír, forgalomképes. A befektetési jegy előállítására dematerializált formában is sor kerülhet, így az átruházás jogi eszköze, jogcíme az engedményezés lesz, míg technikai megvalósulása az értékpapírszámlák közötti terheléssel és jóváírással történik [Ptk. 6:577. §; Kbftv. 102. §]. Az alaki legitimáció vonatkozásában a befektetési jegy jogosultjának ebből fakadóan az tekinthető, akinek az értékpapírszámláján a befektetési jegyet nyilvántartják [Ptk. 6:578. § (1) bek.]. A kockázati tőkealap által kibocsátott befektetési jegy nyomdai formában is előállítható a Kbftv. 69. § (5) bekezdése szerint; az okirati formában kibocsátott értékpapírok előállítására és átruházására a 98/1995. (VIII. 24.) számú kormányrendelet előírásai, valamint a Ptk. 6:569-571. §§ alkalmazandóak.

A befektetési jegy a kezelési szabályzatban meghatározott követeléseket és egyéb jogokat testesíti meg [Kbftv. 4. § (1) bek. 21. pont]. A megtestesített jog alapján olyan sui generis értékpapírnak tekinthető, amely a hitelviszonyt és a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírok határán áll azzal, hogy a hitelviszonyt és a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírok lényegi jellemzőit nem vegyíti, hanem sui generis módon, speciálisan – hasonlóságokkal, de nem egy az egyben – ötvözi:

1. A befektetési jegy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak tekinthető abban az értelemben, hogy a befektetési alap tőkegyűjtése során azzal a céllal bocsátják ki, hogy a befektetési alap tőkéjét – kollektív tőkegyűjtés révén – az értékpapír megvásárlásával a befektetők az alap rendelkezésére bocsássák. A befektető kötelezettsége e tekintetben a befektetési jegy névértékének a megfizetése. A befektető a közzétett árfolyamon az így befektetett tőke visszafizetését nyíltvégű befektetési alap esetén a futamidő lejárta előtt is követelheti (visszaváltás joga), zártvégű befektetési alap esetén – főszabály szerint – azonban csak a futamidő lejártakor [Kbftv. 67. § (1) bek. c) pont, (4)-(5) bek.]. A kockázati tőkealap és a magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy azonban a visszaváltás jogát – főszabály szerint – nem testesítheti meg, tehát csak zártvégű befektetési alap formájában működhet [Kbftv. 67. § (6) bek.]. A lejárat előtt a befektető a zárt végű befektetési jegyeket csak a tőzsdén vagy más szabályozott piacon tudja értékesíteni.

 

Tőkejövedelmek alakulása

A befektetőt a befektetési jegy után nem kamat, hanem az alap nyereségéből, a hozamból való részesedés joga illeti meg a kezelési szabályzatban meghatározott mértékben. A hozamfizetésre vonatkozó feltételeket a kezelési szabályzatban kell meghatározni, amelyek eltérőek lehetnek abban a tekintetben, hogy a befektető az alap nyereségéből és tőkenövekményéből való részesedésre is jogosult-e, vagy nyeresége/vesztesége kizárólag a befektetési jegyek visszaváltásához kapcsolódóan, a befektetési jegy közzétett árfolyamától függően realizálódhat. Az első esetben lehetőség van arra, hogy az alap tőkenövekményére vonatkozóan kifizetést rendeljenek el [Kbftv. 4. § (1) bek. 35. pont, 127. §], míg a második esetben az alap tőkenövekménye az alap vagyonát gyarapítja, viszont abból a befektető részére a futamidő lejárta előtt kifizetés nem eszközölhető. Ilyenkor a befektető az alap hozamát abban a formában élvezheti, hogy a befektetési jegy vásárláskori és visszaváltáskori árfolyamának különbözeteként pozitív eredménnyel zárja a tranzakciót. Az alap által megvásárolt pénzpiaci eszközök és ingatlanok értéke ugyanis napról-napra változhat, amely a részvénypiac és az állampapírpiac trendjeit követve kihatással van az alap hozamára és ebből fakadóan a befektetési jegyek árfolyamára is. Az alap hozama egy adott időszakban a piaci körülmények változásának hatására negatív is lehet, ugyanakkor a portfólió összetételétől függően a vagyon- és kockázatmegosztás révén a veszteség mérsékelhető. Ennek keretében a befektetési alapok előtt nyitva áll annak a lehetősége, hogy portfoliójukban több különböző eszközt, értékpapírt tartsanak annak érdekében, hogy behatárolt kockázati szint mellett a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Ha tehát az egyik befektetés rosszul teljesít, akkor annak veszteségét kompenzálhatja egy másik befektetés nyeresége, amely az alap egészének teljesítményét javítja és stabilizálja.

Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

2. A tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírokkal mutat rokon vonást a befektetési jegy abban a tekintetben, hogy a befektető az értékpapír forgalomba hozatala során az alap tőkegyűjtéséhez és vagyonának a rendelkezésre bocsátásához járul hozzá, hasonlóan a társaságok esetében megjelenő vagyoni hozzájárulás teljesítési kötelezettséghez (de nem azonosan értelmezve azzal). A befektető kötelezettsége az értékpapír első ízben történő megszerzése során a befektetési jegy névértékének megfizetése. A szabályozás lehetőséget ad ideiglenes befektetési jegy kiállítására a kockázati tőkealap és a magántőkealap esetében, ha a befektető a tőke teljesítésére vonatkozó kötelezettségének csak részben tesz eleget [Kbftv. 69. § (5)-(8) bek.]. Ebben az esetben az ideiglenes befektetési jegy a teljesített tőkerésszel arányosan testesíti meg a hozzá kapcsolódó jogokat. A kibocsátott befektetési jegyek névértékének és darabszámának a szorzata adja meg a befektetési alap induló tőkéjét; az így befektetett tőke a tulajdoni elkülönülés elve alapján az alap tulajdonát képezi. Emellett a hozamból való részesedés joga, a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben gyakorolható szavazati jog, valamint a befektető tájékoztatáshoz való joga szintén hasonlóvá teszi a befektetési jegyet a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azzal a fontos megkötéssel, hogy a befektetési alap jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, nem pedig tagsággal rendelkező szervezet.

A befektetési jegyek további értékpapírjogi jellemzőit tekintve megállapítható, hogy névre szóló, sorozatban, nyomdai úton vagy dematerializált formában kibocsátott, nyílt végű befektetési alap esetén a visszaváltás jogára tekintettel lejárat nélküli, míg zártvégű befektetési alap esetén középtávú (1-5 éves futamidővel) vagy hosszú lejáratú (5 év feletti futamidejű) értékpapír. A befektetési jegy mind zártkörűen, mind pedig nyilvánosan forgalomba hozható, a forgalomba hozatal tekintetében speciális szabályokat találunk; a forgalomba hozatal feltétele, hogy az alapkezelő az alap kezelési szabályzatát elfogadja [Kbftv. 67. § (1) bek. a) pont, (2)-(3) bek.; ld. még erre vonatkozóan: Kbftv. 103-111. §§]. A forgalomba hozatalra nézve másodlagosan (a törvény által nem szabályozott kérdésekben) a Tpt. rendelkezései az irányadóak [Tpt. 13-51. §§]. A befektetési jegy fogalomképes értékpapír, azaz szabadon átruházható. A befektetőnek ennek keretében lehetősége van az értékpapír eladására, dematerializált befektetési jegy esetén a másodlagos piacon történő értékesítésre.

Felhasznált irodalom, források
Csécsy György – Fézer Tamás – Hajnal Zsolt – Károlyi Géza – Petkó Mihály – Törő Emese: A kereskedelmi ügyletek joga, Kapitális Nyomdaipari Kft., Debrecen, 2012.
Gellén Klára (szerk.): Értékpapírjog, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2009.
Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010.
Tomori Erika: Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása, Közép-Európai Bankárképző Alapítvány, Budapest, 2012.
Azonnali piaci ismeretek – Termékek az azonnali piacon – Befektetési alapok (http://bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre/azonnali_piacismeretek/termekek_az_azonnali_piacon/befektetesi_alapok/befektetesi_alapok.html?query=befektet%C3%A9si%20jegy)

Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]