A Befektetővédelmi Alap és a hatósági felügyelet módosított szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikk a 2015. évi LXXXV. törvény azon rendelkezéseinek áttekintését szolgálja, amelyek a tőkepiaci törvény Befektetővédelmi Alapra vonatkozó előírásainak és a hatósági felügyelet szabályainak módosítását érintik. A változások lépcsőzetesen lépnek hatályba; a hatályba lépési időpontok a részletes tartalmi összefoglalót követően kerülnek bemutatásra.


1.A Befektetővédelmi Alapot érintő változások

Az Alap kártalanítási kötelezettségét előíró rendelkezés kibővül annak következtében, hogy a jogalkotó újrafogalmazta a Tpt. 216. §-át, valamint új előírással egészítette ki a 217. §-t. A módosítás értelmében az Alap kártalanítási kötelezettsége nem csupán akkor áll be, ha a bíróság rendeli el az Alap valamely tagjának a felszámolását, hanem akkor is, ha a taggal szembeni felszámolás kezdeményezésére azért kerül sor, mert a Felügyelet nem vitatott, ám fedezetlen hitelezői követelés miatt [Bszt. 31. § (1) bek. c) pont], illetőleg az ügyfelek irányában fennálló kötelezettségek teljesítését követően [a Bszt. 36. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek és jogi lehetőségek szerint] a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt visszavonja [Tpt. 216. § (1) bek. a) pontja; utalva Bszt-ben foglalt feltételekre: Bszt. 133. § (1) bekezdésének a) pontja]. Az Alap kártalanítási kötelezettsége a Tpt. 217. §-ába újonnan beiktatott (3) bekezdése fényében azon követelések tekintetében is megállapítható, amikor az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában szerepel.

A Tpt. 217. § (2) bekezdését érintő módosítások megemelik az Alap által nyújtható kártalanítási összeg maximális mértékét a korábbi húszezer eurós összeghatárról százezer euróra. Változatlan marad ugyanakkor az a rendelkezés, amely szerint az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az e feletti rész kilencven százaléka.

A módosítások érintik az Alap vagyonára és a kártalanítási összegek kifizetésének fedezetére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is. Az Alap által felvehető kölcsön tekintetében a törvény rögzíti, hogy az Alap mely szervezettől (MNB-től és hitelintézettől) és milyen célra (a kártalanítási összeg kifizetésének biztosítására) vehet fel kölcsönt [Tpt. 226. § (2) bek.], amellyel egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül a Tpt. 219. § (4) bekezdése. Ezen túlmenően az Alap kötvény-kibocsátási jogot kap a Tpt. 226. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a 226. § (3) bekezdésében foglalt célok elérése (kártalanítási összeg kifizetése, valamint a felvett kölcsön visszatörlesztése) érdekében. Mindkét esetben biztosítékként az állam készfizető kezessége szolgál akkor, ha a kölcsön felvételére és a kötvény-kibocsátásra az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával kerül sor [Tpt. 226. § (4) bek.]. Ezzel összefüggésben a tagokat terhelő rendkívüli befizetés elrendelésének a lehetősége a 2015. évi LXXXV. törvény értelmében akként változik, hogy kiterjesztésre kerül arra az esetkörre is, ha az Alap az általa kibocsátott kötvényekből fakadó kötelezettségeit nem képes határidőben teljesíteni [Tpt. 227. § (3) bek.].

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A Befektetővédelmi Alapot érintő további módosítások az Alap belső szervezeti rendszerét, különösen az igazgatóságra vonatkozó szabályok változását, valamint a képviseleti előírásokat érintik. Az igazgatóság személyi körét tekintve az igazgatóság tagjainak száma bővül [Tpt. 223. § (3) bek.], és meghatározza a törvény a helyettesítés jogi lehetőségeit és feltételeit is [Tpt. 223. § (2a) bek.]. A korábbi kétéves elnökválasztási ciklus egy évre rövidül [Tpt. 223. § (7) bek.]. Az operatív feladatok ellátása tekintetében az Alap elkülönített munkaszervezete megszűnik, helyette az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete nyújtja a kapcsolódó szolgáltatásokat [Tpt. 223. § (10)-(11) bek.], és hatályon kívül helyezésre kerül az igazgatóság feladatai közül az erre vonatkozó jogosítvány. Az igazgatóságot a korábbi ügyvezető igazgatóra vonatkozó kinevezési és felmentési jogkör helyett csupán javaslattételi jog illeti meg az az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese személyében [Tpt. 224. § (1) bek. b) pont].

Hatályba lépés időpontjai

2015. július 7.

2016. január 1.

Kártalanítás esetköreinek változása

Kártalanítás maximális összegének megemelése

Rendkívüli befizetés elrendelési lehetőségei

Szervezeti változások közül a helyettesítés szabályai és az elnökválasztási ciklus rövidülése

Szervezeti kérdések közül az igazgatóság összetételének változása, a munkaszervezet szabályai, valamint a hatásköri rendelkezések módosítása

Vagyoni források a kölcsönfelvétel és a kötvény-kibocsátási jog tekintetében

 

2.Hatósági felügyeleti rendelkezések változása

A bennfentes személyek nyilvántartásba vett adataira vonatkozó jogszabályi előírás pontosításra kerül annyiban, hogy nem csupán természetes személyek, hanem szervezetek tekintetében is utal a kapcsolódó adatok körére, valamint kötelezővé teszi a lakcím, illetve a székhely nyilvántartását [Tpt. 391. § (1) bek. q) pont]. A Felügyelet adatkezelésére és a nyilvántartott adatokra vonatkozó további módosítások az elszámolóházi szervezet jogállásának a megszüntetéséhez igazítják a kapcsolódó törvényi rendelkezéseket.

Szintén fogalmi tisztázást tartalmaz a Tpt. 400. § (1) bekezdése a tőzsdei kereskedéssel összefüggésben alkalmazható felügyeleti szankciók vonatkozásában, amely a tőzsdei kivezetés helyett a terméklistáról való törlés elrendelését nevesíti. Ugyanezen szakasz u) pontjában változik a hivatkozott jogszabályi rendelkezés: a módosítás alapján a Felügyelet a Tpt. 34. §-a szerint hozza nyilvánosságra a mulasztó költségére a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó tájékoztatót. Mivel a 2015. évi LXXXV. törvény által bevezetett változások következtében a tőkepiaci törvény maga határozza meg a hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében az egyes tevékenységek kiszervezésének a szabályait, így a Felügyelet a szolgáltatás kiszervezését akkor tilthatja meg, ha az nem felel meg a Tpt-ben foglalt feltételeknek [szemben a korábbi szabályozással, ami a Bszt-re utalt vissza; Tpt. 400. § (7) bek.].

Új intézményként kerül bevezetésre a Tpt. 403. §-ában a helyszíni vizsgáló alkalmazásának lehetősége. A Felügyelet a Tpt-ben foglalt, továbbá a központi értéktár vagy központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében – a központi értéktár vagy a központi szerződő fél működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – helyszíni vizsgálót rendelhet ki. A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult bármely ellenőrzési tevékenység ellátására, megfigyelőként részt venni és felszólalni a közgyűlésen, az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, illetve a felügyelőbizottság ülésén, valamint konzultálhat a központi értéktár, illetve a központi szerződő fél könyvvizsgálójával. A kirendelés időtartama harminc napra szólhat, amely indokolt esetben további harminc nappal egyszer meghosszabbítható. Ha a helyszíni vizsgáló ellenőrzési tevékenysége során jogszabálysértést tapasztal, a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indít.

A fenti rendelkezések közül a bennfentes személyek adataira, a felügyeleti szankciókra, valamint a helyszíni vizsgálóra vonatkozó szabályok 2015. július 7-én léptek hatályba, míg azok a változások, amelyek az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek megszüntetéséhez kapcsolódnak, 2016. január 1-jétől alkalmazandóak.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Önkormányzati határozatok más jogszabályba ütközésének vizsgálata

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. A bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti – a Kúria eseti döntése.