A Befektetővédelmi Alap és a hatósági felügyelet módosított szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikk a 2015. évi LXXXV. törvény azon rendelkezéseinek áttekintését szolgálja, amelyek a tőkepiaci törvény Befektetővédelmi Alapra vonatkozó előírásainak és a hatósági felügyelet szabályainak módosítását érintik. A változások lépcsőzetesen lépnek hatályba; a hatályba lépési időpontok a részletes tartalmi összefoglalót követően kerülnek bemutatásra.


1.A Befektetővédelmi Alapot érintő változások

Az Alap kártalanítási kötelezettségét előíró rendelkezés kibővül annak következtében, hogy a jogalkotó újrafogalmazta a Tpt. 216. §-át, valamint új előírással egészítette ki a 217. §-t. A módosítás értelmében az Alap kártalanítási kötelezettsége nem csupán akkor áll be, ha a bíróság rendeli el az Alap valamely tagjának a felszámolását, hanem akkor is, ha a taggal szembeni felszámolás kezdeményezésére azért kerül sor, mert a Felügyelet nem vitatott, ám fedezetlen hitelezői követelés miatt [Bszt. 31. § (1) bek. c) pont], illetőleg az ügyfelek irányában fennálló kötelezettségek teljesítését követően [a Bszt. 36. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek és jogi lehetőségek szerint] a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt visszavonja [Tpt. 216. § (1) bek. a) pontja; utalva Bszt-ben foglalt feltételekre: Bszt. 133. § (1) bekezdésének a) pontja]. Az Alap kártalanítási kötelezettsége a Tpt. 217. §-ába újonnan beiktatott (3) bekezdése fényében azon követelések tekintetében is megállapítható, amikor az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában szerepel.

A Tpt. 217. § (2) bekezdését érintő módosítások megemelik az Alap által nyújtható kártalanítási összeg maximális mértékét a korábbi húszezer eurós összeghatárról százezer euróra. Változatlan marad ugyanakkor az a rendelkezés, amely szerint az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az e feletti rész kilencven százaléka.

A módosítások érintik az Alap vagyonára és a kártalanítási összegek kifizetésének fedezetére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is. Az Alap által felvehető kölcsön tekintetében a törvény rögzíti, hogy az Alap mely szervezettől (MNB-től és hitelintézettől) és milyen célra (a kártalanítási összeg kifizetésének biztosítására) vehet fel kölcsönt [Tpt. 226. § (2) bek.], amellyel egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül a Tpt. 219. § (4) bekezdése. Ezen túlmenően az Alap kötvény-kibocsátási jogot kap a Tpt. 226. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a 226. § (3) bekezdésében foglalt célok elérése (kártalanítási összeg kifizetése, valamint a felvett kölcsön visszatörlesztése) érdekében. Mindkét esetben biztosítékként az állam készfizető kezessége szolgál akkor, ha a kölcsön felvételére és a kötvény-kibocsátásra az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával kerül sor [Tpt. 226. § (4) bek.]. Ezzel összefüggésben a tagokat terhelő rendkívüli befizetés elrendelésének a lehetősége a 2015. évi LXXXV. törvény értelmében akként változik, hogy kiterjesztésre kerül arra az esetkörre is, ha az Alap az általa kibocsátott kötvényekből fakadó kötelezettségeit nem képes határidőben teljesíteni [Tpt. 227. § (3) bek.].

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A Befektetővédelmi Alapot érintő további módosítások az Alap belső szervezeti rendszerét, különösen az igazgatóságra vonatkozó szabályok változását, valamint a képviseleti előírásokat érintik. Az igazgatóság személyi körét tekintve az igazgatóság tagjainak száma bővül [Tpt. 223. § (3) bek.], és meghatározza a törvény a helyettesítés jogi lehetőségeit és feltételeit is [Tpt. 223. § (2a) bek.]. A korábbi kétéves elnökválasztási ciklus egy évre rövidül [Tpt. 223. § (7) bek.]. Az operatív feladatok ellátása tekintetében az Alap elkülönített munkaszervezete megszűnik, helyette az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete nyújtja a kapcsolódó szolgáltatásokat [Tpt. 223. § (10)-(11) bek.], és hatályon kívül helyezésre kerül az igazgatóság feladatai közül az erre vonatkozó jogosítvány. Az igazgatóságot a korábbi ügyvezető igazgatóra vonatkozó kinevezési és felmentési jogkör helyett csupán javaslattételi jog illeti meg az az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese személyében [Tpt. 224. § (1) bek. b) pont].

Hatályba lépés időpontjai

2015. július 7.

2016. január 1.

Kártalanítás esetköreinek változása

Kártalanítás maximális összegének megemelése

Rendkívüli befizetés elrendelési lehetőségei

Szervezeti változások közül a helyettesítés szabályai és az elnökválasztási ciklus rövidülése

Szervezeti kérdések közül az igazgatóság összetételének változása, a munkaszervezet szabályai, valamint a hatásköri rendelkezések módosítása

Vagyoni források a kölcsönfelvétel és a kötvény-kibocsátási jog tekintetében

 

2.Hatósági felügyeleti rendelkezések változása

A bennfentes személyek nyilvántartásba vett adataira vonatkozó jogszabályi előírás pontosításra kerül annyiban, hogy nem csupán természetes személyek, hanem szervezetek tekintetében is utal a kapcsolódó adatok körére, valamint kötelezővé teszi a lakcím, illetve a székhely nyilvántartását [Tpt. 391. § (1) bek. q) pont]. A Felügyelet adatkezelésére és a nyilvántartott adatokra vonatkozó további módosítások az elszámolóházi szervezet jogállásának a megszüntetéséhez igazítják a kapcsolódó törvényi rendelkezéseket.

Szintén fogalmi tisztázást tartalmaz a Tpt. 400. § (1) bekezdése a tőzsdei kereskedéssel összefüggésben alkalmazható felügyeleti szankciók vonatkozásában, amely a tőzsdei kivezetés helyett a terméklistáról való törlés elrendelését nevesíti. Ugyanezen szakasz u) pontjában változik a hivatkozott jogszabályi rendelkezés: a módosítás alapján a Felügyelet a Tpt. 34. §-a szerint hozza nyilvánosságra a mulasztó költségére a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó tájékoztatót. Mivel a 2015. évi LXXXV. törvény által bevezetett változások következtében a tőkepiaci törvény maga határozza meg a hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében az egyes tevékenységek kiszervezésének a szabályait, így a Felügyelet a szolgáltatás kiszervezését akkor tilthatja meg, ha az nem felel meg a Tpt-ben foglalt feltételeknek [szemben a korábbi szabályozással, ami a Bszt-re utalt vissza; Tpt. 400. § (7) bek.].

Új intézményként kerül bevezetésre a Tpt. 403. §-ában a helyszíni vizsgáló alkalmazásának lehetősége. A Felügyelet a Tpt-ben foglalt, továbbá a központi értéktár vagy központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében – a központi értéktár vagy a központi szerződő fél működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – helyszíni vizsgálót rendelhet ki. A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult bármely ellenőrzési tevékenység ellátására, megfigyelőként részt venni és felszólalni a közgyűlésen, az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, illetve a felügyelőbizottság ülésén, valamint konzultálhat a központi értéktár, illetve a központi szerződő fél könyvvizsgálójával. A kirendelés időtartama harminc napra szólhat, amely indokolt esetben további harminc nappal egyszer meghosszabbítható. Ha a helyszíni vizsgáló ellenőrzési tevékenysége során jogszabálysértést tapasztal, a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indít.

A fenti rendelkezések közül a bennfentes személyek adataira, a felügyeleti szankciókra, valamint a helyszíni vizsgálóra vonatkozó szabályok 2015. július 7-én léptek hatályba, míg azok a változások, amelyek az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek megszüntetéséhez kapcsolódnak, 2016. január 1-jétől alkalmazandóak.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.