A bejegyzett élettársakat is megilleti az illeték-kedvezmény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Valamennyi házastársaknak járó adó- és illetékkedvezmény, így az öröklési illetékmentesség és az első házasok kedvezménye is megilleti az azonos nemű bejegyzett élettársakat – állapította meg az alapvető jogok biztosának nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése. A vizsgálat a Háttér Társaság kezdeményezésére indult.

Az Alapvető Jogok Biztosa bejelentés alapján lefolytatott vizsgálata során, arra a következtetésre jutott, hogy a NAV és az NGM jogellenesen állapította meg a bejegyzett élettársak esetén az öröklési és ajándékozási illetéket és jogellenesen fosztotta meg a bejegyzett élettársakat a friss házasok adókedvezményétől is.

Az Alapvető Jogok Biztosa a Háttér Társaság kezdeményezésére indított vizsgálatot az ügyben, mivel a civil szervezet felé többen jelezték, hogy a NAV a bejegyzett élettársak esetén nem tartja alkalmazhatónak a házastársak közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességére, illetve az első házasokra vonatkozó adókedvezményeket és az általános mértékű illetéket szabja ki a bejegyzett élettársakra az adóhatóság.

A beadványozó azt kifogásolta, hogy a NAV jelenlegi gyakorlata nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal és a NAV korábbi gyakorlatával sem.

A beadványozó jogértelmezést keresve először közérdekű bejelentés formájában a NAV-hoz fordult a kérdés tisztázása érdekében, jelezve a fennálló anomáliákat és a helyzet megoldására vonatkozó javaslatát.

A NAV a hatályos szabályozással kapcsolatos egyeztetés érdekében megkereste a felettes szervként a Nemzetgazdasági Minisztériumot, amely azt a tájékoztatást adta, hogy a bejegyzett élettársakra a házastársakra vonatkozó illetékkedvezményi szabályokat nem lehet alkalmazni, nekik az általános szabályok szerint kell a vagyonszerzési illetéket megfizetniük. Az NGM válaszában a Stabilitási törvényre (Stabtv.) hivatkozott, amely szerint az adószabályokat az adótörvényekben, az illetékszabályokat pedig az illetéktörvényben kell megjeleníteni. Ezért a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Béktv.) nem alkalmas adójogi joghatás kiváltására. Az NGM álláspontja szerint adókedvezményeket kizárólag az Országgyűlés állapíthat meg, ezért amennyiben az Országgyűlés a hatályos jogszabályokban külön nem nevesíti a bejegyzett élettársakat, úgy az adott törvényt a bejegyzett élettársakra nem lehet alkalmazni, ezért adó- és illetékkedvezmény nem illeti meg őket. Az NGM álláspontját azzal támasztotta alá, hogy egy adózási szabályozástól eltérő kontextusban keletkezett, kifejezetten nem adózási tárgyú és az adózás körében nem értelmezhető, adókötelezettséget egyértelműen meghatározó normatartalommal nem bíró rendelkezés, vagyis a Béktv., a fentiek alapján nem alkalmas adójogi joghatás kiváltására.

 

Az NGM hangsúlyozta, hogy a Béktv. értelmében a bejegyzett élettársak nem minősülnek házastársnak, sőt a jogalkotó kifejezetten különbséget tesz a két jogintézmény között. A minisztérium kiemelte, hogy amennyiben a jogalkotó a fenti kedvezményeket a bejegyzett élettársak részére is biztosítani kívánta volna, úgy az illetéktörvényben (Itv.) annak 18. §-ához hasonlóan, más helyeken is nevesítette volna a bejegyzett élettársakat.

Az NGM állásfoglalását alapul véve a NAV is azonos álláspontra helyezkedett és a házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye közötti különbséggel indokolta az illeték kiszabását.

A beadványtevő a jogbiztonság elvének sérelmére hivatkozott, mivel a NAV gyakorlatát nem tartotta következetesnek. Az adóhatóságtól 2011-ben kért állásfoglalás alapján a NAV Központi Hivatala Ügyfélkapcsolati Főosztálya éppen a fentiek ellenkezőjéről tájékoztatta a Háttér Társaságot.

Az eltérő joggyakorlatot a NAV és az NGM azzal indokolta, hogy a 2010. január 1-től hatályos szabályozás szerint az Itv. a bejegyzett élettársakat a házastársakkal azonos módon mentesítette az öröklési illeték-fizetési kötelezettség alól, a hagyaték 20 millió forintot meg nem haladó részére.  A szabályozás 2013. január 1-től úgy változott, hogy a túlélő házastársat nevesítette és mentesítette az általa megszerzett örökrész teljes értéke után, az illeték megfizetése alól. A NAV a fenti jogértelmezést követően kezdte el kiszabni a bejegyzett élettársakra az öröklési és ajándékozási illetéket, mivel álláspontja szerint az illetékmentesség a jogszabályváltozás folytán csak a házastársakra vonatkozik.

Az ombudsman jogértelmezésért fordult a kérdésben az Igazságügyi Minisztériumhoz is. Az IM azonban az NGM álláspontjával ellentétes jogértelmezésre jutott és megállapította, hogy a Béktv. utaló szabálya általános érvénnyel mondja ki, hogy mindazon esetben, amikor a Béktv. nem fogalmaz meg eltérő rendelkezést, vagy a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, akkor a bejegyzett élettársi kapcsolatra a jogszabályok házasságra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Béktv. 3. §-ának indoklása szerint: „a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi… kedvezmények megilletnék, mint a házasságban élőket. A bejegyzett élettársak törvényes öröklési státusza is a házastársakéval azonos.”

[multibox]

Az IM álláspontja szerint a házasságtól eltérő szabályozásra csak a Béktv. kifejezett rendelkezése adhat lehetőséget, más törvény vagy alacsonyabb szintű jogszabály ezzel nem lehet ellentétes. Az igazságügy miniszter válaszában utalt a 32/2010 (III.25.) AB határozatra is, amely deklarálta, hogy „A bírói gyakorlat nyomán a törvényhozó is élhet a törvény analógia megoldásával.” A jogalkotó a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan számos jogszabályt módosított, azonban nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a jogrendszer egészében, minden egyes házasságra vonatkozó szabályt külön módosítson. A jogalkalmazás során tehát, ahol házastársakról van szó bármely jogszabályban, az alatt a bejegyzett élettársakat is érteni kell.

Az jogalkotó eredeti szándéka szerint a bejegyzett élettársakat mindazok az ágazati jogszabályokban biztosított kedvezmények megilletik, amelyeket az adott norma a házastársak részére biztosít. Az IM szerint tehát amennyiben a jogalkotó kizárólag a túlélő házastársak részére kívánt volna mentességet biztosítani, úgy a Béktv. vonatkozó rendelkezését is módosítania kellett volna.

Az igazságügy miniszter állásfoglalásának kialakításakor megkereséssel élt az EMMI Család- és Ifjúságért felelős államtitkárához is, aki alátámasztotta az IM álláspontját és kinyilvánította, hogy álláspontja szerint a bejegyzett élettársakat is megilletik a házastársaknak biztosított illeték-kedvezmények.

Az Alapvető Jogok Biztosa az állásfoglalások értékelését követően jelentésében az IM és az EMMI jogértelmezését tette magáévá és megállapította, hogy az NGM és a NAV álláspontja téves, annak alkalmazása a bejegyzett élettársi kapcsolat kiüresedésével járna. Az ombudsman azt is megállapította, hogy a NAV által jelenleg alkalmazott gyakorlat contra legem jogértelmezésen alapul és sérti az Alaptörvény XV. Cikk (2) bekezdésében biztosított egyenlő bánásmód követelményét.

Az ombudsman álláspontja szerint adózási kérdésekben a Béktv. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, ezért a bejegyzett élettársak hátrányos megkülönböztetését semmi nem indokolja.

Az Alapvető Jogok Biztosa a fentiek alapján felkérte az NGM parlamenti- és adóügyekért felelős államtitkárát, mint a NAV Központi Irányítás vezetőjét, hogy a jövőben a Béktv. vonatkozó rendelkezéseire tekintettel egységesen járjanak el az adó- és illetékszabályok értelmezése során és a házastársakra vonatkozó jogszabályokat a bejegyzett élettársakra is megfelelően alkalmazzák. Az ombudsman felkérésében a NAV Központi Irányítás vezetőjének intézkedését kérte a kiszabott illetékek törlése és a megfizetett ajándékozási és öröklési illetékek visszatérítése iránt.

---