Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 13. § (3) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, felperes a Fővárosi Törvényszéken pert indított az alperes vele szemben hozott fegyelmi határozata jogellenességének megállapítása és a jogellenesség jogkövetkezményének alkalmazása iránt. Az ügyben a bíróságok között felmerült hatásköri összeütközésre figyelemmel a Kúria kijelölte az eljáró bíróságot. A perben hozott jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke bejelentette a Kúria elnökének, hogy vele szemben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 13. § (3) bekezdése alapján kizárási ok áll fenn, mivel az ügyben eljáró bíróságot kijelölő végzés meghozatalában előadó bíróként részt vett.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint nem áll fenn kizárási ok. A Pp. 13. § (3) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett. A törvény nem határozza meg, hogy mi minősül a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásnak, illetve az abban való részvételnek.
Az Alaptörvény előírja, hogy a bíróságoknak elsősorban a jogszabályok célja szerinti (objektív teleologikus) jogértelmezést és az alkotmánykonform értelmezést kell alapul venniük. Az Alaptörvény alapvető követelményként fogalmazza meg, hogy valamely perben a fél jogait és kötelezettségeit pártatlan bíróság bírálja el. Azokat az okokat, amelyek miatt kétségessé válhat a bíró pártatlansága, amelyek miatt felmerülhet, hogy a bírótól az ügy tárgyilagos megítélése nem várható, az eljárásjogi törvények határozzák meg a kizárási szabályok között.
A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályozás célja az ítélkezés tárgyilagosságának és pártatlanságának biztosítása. Ennek érvényesülése érdekében azért indokolt kizárni a perorvoslati eljárásokból azt a bírót, aki a perorvoslati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett, mert a megelőző eljárásban való részvétele során olyan perbeli cselekményeket végzett vagy végezhetett, amelyek az érdemi döntésre vezettek vagy arra kihatással lehettek, és ezáltal ezek a perbeli cselekményei alkalmasak lehetnek arra, hogy a perorvoslati kérelem megítélésében őt befolyásolják, a per tárgyilagos megítélésében akadályozzák. Az ügy elintézése során ugyanakkor szükség lehet olyan közbenső eljárások lefolytatására, illetve olyan kérelmek, bejelentések elintézésére, amelyek során hozott bírói döntések, intézkedések nem befolyásolják az ügy érdemét, ezért az ilyen eljárásokban való részvétel a későbbi jogorvoslati eljárásokban nem jár a pártatlanság sérelmével.
A Pp. 13. §-ának alkalmazásában a perorvoslati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárás alatt azok az eljárások értendők, amelyek során hozott bírói intézkedések az érdemi döntés előkészítését célozzák vagy arra kihatással lehetnek. Hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot kijelölő bíróság a kijelölt bíróságot meghatározott eljárási cselekményre nem utasíthatja, az ügy érdemét érintő kérdésben nem foglalhat állást, az ügy érdemét befolyásoló intézkedést nem tehet, ezért a kijelölő határozat meghozatalában való részvétele nem befolyásolhatja döntésében az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmet elbíráló bírót, pártatlanságát nem teheti kétségessé.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az első fokon eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában való részvétele miatt az érintett tanácselnök a felülvizsgálati kérelem elintézéséből nincs kizárva.
Az ismertetett döntés (Kúria Pk.IV.24.650/2024/3.) a Kúriai Döntések 2024/8. számában 183. szám alatt jelent meg.
