A bíró választtatik, az ítélet kötelező

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alternatív vitarendezésnek több fajtája is van Magyarországon: ilyennek tekinthető a választott bírósági, valamint a közvetítői eljárás, de vannak, akik a különböző békéltető testületi fórumokat is idesorolják.

Az országok régóta törekszenek arra, hogy polgáraik vitás ügyeikben ne az államtól kérjenek segítséget, hanem azokat vagy maguk rendezzék, vagy úgynevezett alternatív vitarendezési eljárásokat alkalmazzanak. Ugyanakkor sokszor maguk az érdekeltek is azt szeretnék, ha nem az állam döntene ezekben az ügyekben, hanem a viták egy gyorsabb és egyszerűbb módon, esetleg kölcsönös előnyökkel, vagy legalább kisebb veszteséggel zárulnának.

Az alternatív vitarendezésnek több fajtája is van Magyarországon: ilyennek tekinthető a választott bírósági, valamint a közvetítői eljárás, de vannak, akik a különböző békéltető testületi fórumokat is ide sorolják.

A választott bírói eljárás lényege, hogy a vitát nem egy erre rendelt állami szerv, hanem a felek által közösen, név szerint felkért egy vagy több személy dönti el. Ennek az az előnye, hogy a felek részben maguk választják meg a vitájukat eldöntő személyeket, akik tehát bírják a bizalmukat, míg ilyen kiválasztási lehetőség az állami bíróságoknál nincs. További előny, hogy egyes eljárási kérdésekben közösen állapíthatnak meg szabályokat, de főképpen, hogy a döntéshez szükséges idő jelentősen rövidebb az állami bírósági eljárásoknál.

Előnye azonban egyben a hátrányának is tűnik, hiszen épp a bírák választott jellegéből következik, hogy az eljárás egyfokú, vagyis jogorvoslatra nincs lehetőség. (A hazai jog lehetővé teszi, hogy a határozatokat bíróság előtt megtámadják. Erre leginkább abban az esetben van mód, ha magát a választott bírói eljárás lehetőségét vitatják, vagyis: ha a bírósághoz forduló fél – aki értelemszerűen a pervesztes alperes lehet – azt állítja, hogy az adott ügyben csak állami bíróságnak volt joga eljárni.)

Adódik a kérdés, hogy mikor van helye választott bírói eljárásnak. Az erről szóló 1994-es LXXI törvény szerint bírósági peres eljárás helyett választott bírósági eljárásnak van helye, ha: a.) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá b.) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és c.) a választott bírósági eljárást választott bírósági szerződésben kikötötték.

Nincs helye – sem magyarországi, sem azon kívüli választott bírósági hellyel (székhellyel) rendelkező eseti vagy állandó – választott bírósági eljárásnak a Polgári Perrendtartás (Pp.) XV-XXIII. fejezetében szabályozott eljárásokban, (házassági, apasági, szülői felügyeleti, gondnokság alá helyezési perek), valamint olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyon (2011-es CXCVI. törvény).

A választott bírósági szerződés lehet maga a felek közti megállapodás, de lehet külön szerződés is. Célszerű a jogvitákról az eredeti szerződés részeként rendelkezni, mert a későbbi vita általában a felek együttműködésének megromlását eredményezi, így nemigen jön létre ilyen, a bíróságra vonatkozó megállapodás sem.

A választott bírósági eljárás vége nem csak úri becsületszó: a végrehajtó az ítéletek kikényszerítésére ugyanúgy eljár, mintha a verdiktet állami bíróság hozta volna

A választott bíróságnak két fajtája létezik, állandó vagy eseti. A gazdasági életben, különösen a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben fontos a gyorsaság és az eljárás lefolytatásának kiszámíthatósága. Ennek érdekében jellemző, hogy az itt felmerülő vitás kérdések eldöntésére az egyes gazdasági kamarák külön szervezetet állítanak fel. Ezek az úgynevezett állandó választott bíróságok. Jellemzőjük, hogy meghatározott és a felekre kötelező szabályzat alapján járnak el, a bírák pedig egy, a fenntartó szervezet által kialakított nyilvános listából választhatóak. A szabályzat biztosítja, hogy a felek között épp a vita miatt megromlott viszonytól függetlenül is döntés születhessék.

Eseti választott bíróság tagja bárki lehet, akit a felek erre felkérnek. Bármilyen furcsa, de ehhez éppen a bizalmi elv kapcsán semmire, így végzettségre sincs szükség, csak arra, hogy az érintettek ebben megállapodjanak.

Átmeneti megoldást jelentenek az állandó szabályzattal bíró eseti bíróságok (ilyen például a Budapesti Ügyvédi Kamara vagy az Internet Szolgáltatók Tudományos Tanácsa [ISZT] által támogatott eseti választott bíróságok), melyeknek sem szervezete, sem állandó tagjai nincsenek, van azonban egy rájuk vonatkozó szabályzat, ami az ítélet meghozatalát biztosítja. (A Budapesti Ügyvédi Kamara által támogatott eseti választott bíróság tagja lehet a köztestület bármely tagja, vagyis minden budapesti ügyvéd, az ISZT által támogatott fórumé pedig elsődlegesen a szervezet által szakmai okoknál fogva javasolt személyek, de rajtuk kívül más személy is.)

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!
2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

A peres eljárásoknál alapvető fontosságú a döntés meghozatala, ugyanakkor nem kisebb jelentősége van annak sem, hogy az így megszületett határozatokat végre is lehessen hajtani. Az állam éppen a törvényi szabályozással biztosít lehetőséget arra, hogy a választott bírósági döntések végrehajtása azonos súlyú, mint az állami bírósági ítéleteké. A hasonló, külföldön született ítéletek végrehajtását számos nemzetközi szerződés, kiemelten az 1958-as New York-i egyezményt kihirdető 1962-es 25-ös számú törvényerejű rendelet biztosítja.

Mindez a gyakorlatban tehát azt jelenti, hogy a végrehajtó ugyanúgy eljár mind az állami, mind a választott bíróságok által hozott ítéletek kikényszerítésére. Persze természetesen, ha a kötelezett vagyona a követelésre nem nyújt fedezetet, a végrehajtó a választott bírói ítélet kapcsán is tehetetlen.

A szerző ügyvéd

---